Megnyílt a Tavaszi Fesztivál
A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál tagnap a Budapesti Történeti Múzeumban. A két hét alatt összesen 170 esemény zajlik majd, köztük 6 világpremier, 18 magyarországi bemutató valamint további 3 színházi premier lesz, és közel 20 olyan társulat és produkció érkezik Budapestre, amelyek először mutatkoznak be Magyarországon.
Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava, ami nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát – mondta a a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán hozzátette: a világhírű Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 21 alkotótól 24 magyar önarckép is található. Ezek láthatók most a Budapesti Történeti Múzeumban tegnap nyílt, július 20-ig látogatható kiállításán. Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is kiállították.
A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csók István és Victor Vasarely alkotásait. Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára – számolt be róla a Népszava.hu.
Az Uffizi-képtár őrzi a világ legnagyobb, több mint 1650 darabból álló művészönarckép-gyűjteményét, melynek alapjait 1664-ben Leopoldo de' Medici fektette le. Utódai évszázadokon át folytatták a gyarapítást, és ennek köszönhetően ma itt találhatóak a leghíresebb európai és Európán kívüli festők önarcképei Raffaellótól kezdve korunkig. Magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a világhírű gyűjteményben.
A fesztivál képzőművészeti programjának másik erőssége a szintén tegnap, a Ludwig Múzemban nyílt Reigl Judit kiállítás. Az Űr és extázis című tárlat június 22-ig látogatható. Reigl Judit festőművész 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. A világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou őrzik a festményeit. 1954-ben a szintén Párizsban élő művésztársa, Hantai Simon bemutatta őt André Bretonnak, a szürrealizmus atyjának, aki azon nyomban meghívta egy kiállításra a szürrealisták galériájába, a L’Étoile scellée-be.
A szürrealisták vizuális programja azonban túl szűknek bizonyult a festő számára. Reigl Judit a szürrealistákkal ellentétben a festményt nem csupán a lélek, a tudatalatti lenyomatának tekinti, hanem a szabadjára engedett testi energiákat befogadó felületnek is: a festék matériájával megküzdő testét is eszközként használja.
A Magyar Nemzeti Galériában március 28. – június 29. között látahtó majd Derkovits Gyula életmű kiállítása. A mintegy kétszáz Derkovits-festményt és -grafikát bemutató tárlat korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki. A kiállítás új koncepció alapján közelíti meg az életművet. Nem a magányos zseniről, a különc őstehetségről szól, hanem egy kora képzőművészetében tájékozott, abból és a hagyományokból tudatosan merítő alkotóról.
A Bálnában nyílik meg április 4-én A mecénás főváros – a Fővárosi Képtár című kiállítás. A főváros műpártolásának történetét foglalja össze az 1880-as évektől máig. Bemutatja Budapest képzőművészeti gyűjteményének kialakulását és koncepcióinak módosulásait a kezdetektől napjainkig. A kiindulópont a város életében kiemelkedő szerepet játszó férfiak arcmásainak megörökítése volt, majd a 19. század végén a dinamikusan formálódó városkép festészeti megjelenítése állt a gyűjtés fókuszában.
A századfordulótól kezdve – Bárczy István főpolgármester elképzeléseinek megfelelően – a vásárlásoknak nemcsak a száma növekedett meg, hanem koncepciója is megváltozott: a képek tárgya helyett esztétikai és művészettörténeti szempontok kerültek a mecenatúra középpontjába. Így a Fővárosi Képtár a Nemzeti Galérába olvadt. A 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a Schrammel Imre életmű-kiállítása a Vigadóban lesz látható.
