Karinthy, a celeb

Nagy feladat Karinthy Frigyesről könyvet írni, hiszen íróként azon kevesek egyike volt, akik regényeikben, novelláikban, verseikben, drámáikban és újságcikkeikben őszintén kitárulkoztak: a lehető legtöbbet mondták el önmagukról, szorongásaikról, töprengéseikről. Mi újat tehet hozzá mindehhez egy új könyv?

Sokat. Fráter Zoltán új kötete város- és irodalomtörténet egyszerre, hiszen Karinthy életének első számú terepe Budapest volt, s – ellentétben sok pályatársával – ő nem valamelyik vidéki kisvárosból érkezett ide, tősgyökeres pesti volt. Csavargó kisdiákként, kávéházak között ingázó polgárként, kiadók, szerkesztőségek, színházak és baráti társaságok közt komissiózva, olykor pedig nem úri passzióból történt lakóhelyváltásai révén bejárta Budapestnek minden zugát; utcák, terek, városrészek nevei százával tűnnek fel írásaiban. Ismerte a várost, amely a pályakezdése idején kezdett nagyra nőtt, álmos, vidékies településből elképesztő iramban épülő, világvárosi álmokat kergető metropolisszá lenni, kitenyésztve a maga kedves és kellemetlen figuráit. A pestiek bohóságai, stiklijei, szorongásai, pénztelenségük pedig – ahogy az övé is – mérhetetlen tárházát kínálták e vicces és szomorkás nyomorúság megírására, kifigurázására.

Fráter az eddig ismert Karinthy-képet új elemmel egészíti ki, amikor a korabeli lapoknak Karinthyról, a magánemberről íródott cikkeit és a Mesterrel készült interjúit közli. Karinthy nincs irigylésre méltó helyzetben. A népszerű íróra valósággal vadásztak a riporterek, olykor csak valami „vicces” történetet kérve tőle, máskor meg írói, film-, színpadi és óceán-átrepülési terveiről, az élet sorskérdéseiről, a világmegváltásnak a farzsebében lapuló receptjéről, a hitelezők lerázásának módjairól faggatták. S ha éppen nem állt kötélnek, megkérdezték róla a kávéházi pincért, a villamosmegállóban ácsorgó polgárt, a fűszerest, az utca emberét. A pletykára éhes Pest pedig falta a történeteket. Még akkor is, ha sejthette: a fele sem igaz. Karinthy tódít, jó szokásához híven csak játszik velük.

(Fráter Zoltán: Karinthy, a városi gerilla. Holnap Kiadó)