Hatvanöt éve történt
Gondolkodásra késztető a Miért éppen a holokauszt? című írás az április 30-i lapszámban. Próbálom egy régi emlékkel kiegészíteni.
A sorsom úgy alakult hogy egy tiszántúli községben éltem 16 éves koromig, ahol apai nagyanyám nevelt. (A világ legjobb nagymamája.) A faluban tíz-tizenkét zsidó család élt, többségük kiskereskedő volt. Az egyik családfőt 1942-ben munkaszolgálatra vitték, soha nem térhetett haza. Felesége tizenegy éves kislányával együtt kénytelen volt kiköltözni az addig bérelt lakásból. Nagyanyám a kétszobás házunk egyik szobáját odaadta.
Kis idő múlva a helyi csendőrségen feljelentették „zsidók rejtegetése” címén, holott erről szó sem volt, mivel az egész falu tudott róla, sőt a szomszédunkban lévő csendőrőrsön is. Talán mondani sem kell, hogy a feljelentő „hazafiak” az elhurcolt zsidók üzleteit és lakásait teljesen kifosztották.
A mi szerencsétlen lakóinkat 1944 májusában szintén deportálták. Megsirattuk mindkettőjüket.
Azóta hatvanöt év telt el.
Nemes József
Orosháza