Csata a csizmáért

1943 májusában a kor leghíresebb luxushajója, a Queen Mary úszó börtönként közeledett Amerika partjaihoz, a gyomrában ötezer német hadifogollyal. A felső fedélzeten utazott Churchill, több mint száz tábornok, tengernagy, testőr, katona társaságában. Roosevelttel ment megtanácskozni, az észak-afrikai győzelem után merre forduljon a szövetséges haderő. Így lett Szicília a megszállt Európa első felszabadított darabja.

Az Egyesült Államok viharosan állította át piacgazdaságát hadivá. A textiltakarékosság miatt betiltották a mellényt, a rá varrott zsebet, a széles fazont és a dupla mandzsettát. A nőktől is elvárták a tízszázaléknyi spórolást. (Állítólag így született meg a bikini.) A selyemből ejtőernyő lett, a nők a lábszárukra harisnyát pingáltak. Az USA autóipara 1941-ben még három és fél millió személyautót gyártott. Majd mindössze 139 darabot (!) a háború végéig, ugyanis az üzemek átálltak a tankok, dzsipek, repülők készítésére.

Az amerikai hadigépezet szervezési csodája működött: minden katona mögé naponta csaknem fél tonna anyag kellett, s minden lövésznek további 37 kilót (fegyvert, muníciót, élelmet, felszerelést) kellett magán vinnie. Mégsem csak az anyagok és technikák háborúja volt ez. Léteztek a németeknél is ágyúszörnyek: vasúti kocsikra építve, 21 méteres csővel, amelyből 255 kilós lövedéket tudtak kilőni akár 60 kilométerre!

A felszabadítottak rutinból fasiszta karlendítéssel köszöntötték a szövetséges katonákat... Az Amerikát megjárt falusiak tört angolsággal furcsa szavakat ismételgettek jóindulatuk jeleként, fogkrém- és hashajtómárkák neveit kiabálva. Róma nyílt város felszabadítása egy opera buffára emlékeztetett. A nemrég még a Via Venetón mulatozó német tisztek elmenekültek, magukkal vivén az ezüst étkészleteket...

A hihetetlenül alapos és megrendítő könyv szerzője újságíró, aki a The Washington Postnál iskolázott. Ezért (is) lesz riportszerűen élő és hatásos az írás.

(Rick Atkinson: A csata napja. A szicíliai és az itáliai háború 1943–1944. A Liberation-trilógia 2. kötete. Fordította dr. Molnár György. Gabo Kiadó.)