Az A-8450-es fogoly beszámolója

A pokol könyvét olvasom. Nem először. Hetven éve riadoztam tőle először. Amikor megjelent dr. Nyiszli auschwitzi története, aki a táborban dr. Mengele boncolóorvosa volt. Egyes mozzanataira ráismertem a Saul fia című film sonderkommandósainak történeteiben. Most, hogy megjelent a kötet új kiadásban, forráskritikával, bőséges jegyzetekkel, ismét kézbe kellett vennem.

A pokol könyvében nincs hit, remény, szeretetet. Nincs benne a tízparancsolat, sem a tudomány racionalizmusa vagy a szolidaritás humánuma. Nincs hippokratészi „nil nocere”, orvosi etika vagy bármilyen más. Sem, sem, sem. Van viszont fajbiológia, Appel, transzport, szelektálás, krematórium, zsidórámpa, kápó, füst és láng, hullaégető gödör, halálfejes SS, foghúzó kommandó („civilben” mind diplomás fogorvos és szájsebész), aranyöntöde-vezető, politikai indíttatású degenerációkutatás, Untermensch, azonnal ölő fenolinjekció közvetlenül a szívbe, tarkólövés, agónia, tetvek („a III. Birodalom első juttatása”).

A „fürdő” – náci lelemény. A pokoli utazástól fáradt, hozzátartozóiktól megfosztott, embertelenül megzavarodott éheseket, kialvatlanokat, letargikusakat ide terelik. Néhány perces Zyklon–B gáz belélegzése után elcsendesedik a két-háromezer áldozat. A fej ödémásan duzzadt, a test kékeslilára színeződött (cyanózis), és ugyancsak a ciánmérgezések tünete a pupillatágulás (mydriasis), foglalja össze a halálos tüneteket dr. Nyiszli, a deportált erdélyi orvos.

És az őrök? Pszichotikusok, érzelmekre, együttérzésre képtelen, skizoid apátiába süppedt emberek. Vagy vérnácik, akik hazafias érdeknek és kötelességnek fogták fel a holokausztot. Esetleg alkoholizáló, szadista rablók. Herrenvolk? Ugyan!

(Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban. Magvető Kiadó. Tények és tanúk sorozat.)