Orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt akadt fenn egy fideszes propagandista a nemzetbiztonsági szűrésen
Egy diplomataképzőre jelentkező személy bukott meg egy nemzetbiztonsági átvilágításon 2024 második felében, miután kiderült: közeli kapcsolatban áll egy, a magyar kormányzati médiában rendszeresen szereplő, orosz titkosszolgálatokkal is összefüggésbe hozott propagandistával, Georg Spöttlével.
Nemzetbiztonsági átvilágításon akadt fenn 2024 második felében egy, a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémiára jelentkező személy – értesült a Direkt36. Az említett jelentkező fennakadása amiatt történt, mivel szoros kapcsolatot ápolt egy ismert kormányközeli propagandistával, aki az orosz titkosszolgálatokkal áll összefüggésben. A források szerint ez a kapcsolat nem csupán informális volt: az oroszországi kötődésű Georg Spöttle aktívan támogatta a jelentkező karrierjét, és megpróbálta kormányzati pozícióhoz juttatni.
Orosz titkosszolgálati kapcsolatok
Georg Spöttle, a német–magyar „biztonságpolitikai szakértőként” ismert médiaszereplő, aki évek óta rendszeresen feltűnik a fideszes médiatérben – többek között a Hír TV, a Magyar Nemzet, a TV2 és a Pesti Srácok képernyőin. Spöttle a Kreml irányvonalát követő üzeneteket hangoztat, gyakran terjesztve orosz narratívát, továbbá személyes kapcsolatokat épített ki olyan szereplőkkel, akik az orosz titkosszolgálatokhoz köthetők. A Direkt36 információi szerint több olyan, Oroszországban szervezett eseményen is részt vett, ahová titkosszolgálati jóváhagyás nélkül lehetetlen lenne belépni. Spöttle az Ultrahang elnevezésű podcast műsorban is rendszeresen szerepel, ahol már 2022 őszén kijelentette:
Én nem rejtem véka alá a nézeteimet, ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatom.
A nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott jelentkező szoros magánéleti és szakmai viszonyban áll Spöttlével, aki több ponton is segítette őt abban, hogy bekerüljön a diplomataképzésbe, és ezzel a külügyi igazgatás közelébe kerüljön. Ez azért is jelenthetett volna komoly kockázatot, mivel a külügyben dolgozó kormányzati szereplők fontos és titkos államtitkokat tartalmazó dokumentumokhoz férnek hozzá.
A kormány hallgat, kérdésekre nem válaszolnak
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a lap megkeresésre félreértelmezett választ adott, mintha nem a diplomataképzésre jelentkező személy, hanem magának Spöttlének az átvilágításáról érdeklődtek volna. A válaszuk szerint Spöttle nem volt nemzetbiztonsági átvilágítás tárgya, és ilyen vizsgálatot „semmilyen kormányzati szerv nem rendelt el”.
Az ismételt kérdésekre sem érkezett érdemi válasz, a hivatalos reakció szerint „a cikkben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak”. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Külügyminisztérium és maga Spöttle sem reagált a Direkt36 részletes kérdéseire.
Orosz hackerertámadás a külügynél
Ahogy arról 2024 májusában beszámoltunk, orosz kibertámadás érte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervereit, amelynek következményeiről azóta semmi információval nem tájékoztatta a nyilvánosságot az érintett tárca. Szijjártó Péter miniszter ahelyett, hogy érdemben válaszolt volna több médium megkeresésére, inkább azt sérelmezte, hogy a hackerbotrányt először feltáró korábbi, Direkt36-on megjelent cikk olyan színben állította be őt és a kollégáit, minthogyha az orosz érdekek szándékos kiszolgálói lennének, és ölbe tett kézzel nézték volna, hogy minden adatukat elvitték. Előzőleg a külügyminiszter arra utalt, hogy más szolgálat segítségével kerülhetett ki a támadásról szóló levél a 444.hu újságírójához, a nagykőrösi lakossági fórumon pedig újra ezt kezdte feszegetni, miközben a dokumentum hitelességét a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt megjelenő titkosszolgálati vezetők sem tagadták.
(Fotó: Georg Spöttle hivatalos Facebook-oldala)