Kisnána nem tartozik a leglátogatottabb turistalátványosságok közé. Pedig ott volna a helye. Nehéz ezt megmagyarázni, mitől lesz egy vármaradvány divatos vagy divattalan, nyilván közrejátszik bizonyos idegenforgalmi hagyomány, szerepe van a propagandának vagy a hiányának, meg még sok egyéb másnak is. Kisnána viszonylagos ismeretlenségének egyik oka az lehet, hogy az Egerbe (Bükkbe) vezető utak jobbára elkerülik.

Rajongok Bodza Janóért. Ő is a Hársfa ága 1. alatti zúg lakója, ahogy Füge Maléna és Pásztor Luca is. Két hétig nem találkoztak, másfelé járt a három barát, de még előtte megígérték egymásnak, hogy úti jegyzeteket készítenek kalandozásaikról. Most hasalnak a csíkos rongyszőnyegen, felolvassák vakációs bejegyzéseiket.

Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója kicsit fiktív életregény – összeállítva Rejtő 42 könyvéből, 120 kisebb novellájából. Vagyis a napló 20 százaléka eredeti Rejtő-szöveg.

Erdős Renée független, erős nő. Erotikus verseket, regényeket ír; a hétköznapokban is merészen érzéki. Ünnepelt, rajongott költő. Fiatalasszonyok és anyák titkos példaképe.

Theatertreffen – vagyis színházi találkozó. Helyszín: Berlin. 1964 óta. Pedig akkor, ugye, más világ volt; hogy messzebb ne menjünk: három éve állt a fal.

Nemrég Németh Gábor mondta a 168 Órának: az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadónál Zoltán Gábor Orgia című regénye, amelynek – Németh szerint – fel kellene robbantania a honi irodalmi életet. Németh Gábor szerint a mai magyar kortárs irodalomnak is vannak felfedezetlen nagy tehetségei; egyikük az Orgia szerzője.

Civilizációs paradigmaváltás zajlik a világban. A hagyományos osztálytársadalmak ideje lejárt. A hatalom azoké, akik több információval és kapcsolati tőkével rendelkeznek. Hálózatok működtetik a társadalmat és a gazdaságot. A virtuális térben világháló köt össze minket.

Nem akar elmenni Tóth Gitta – született Bauer Margit – Pina Bausch vígszínházi vendégtáncára. Gitta színészlánya nem tágít, úgyhogy anyja mégis vele tart, bár akkor sem hajlandó kilépni szabadságkomfortjából, fűzős kismamacipőjében megy és a kék virágos otthonkájában. Aztán hosszan zokog az előadás végén.

Makovecz Imre Emlékközpont létrehozásáról döntött a kormány – derül ki a Magyar Közlöny hétfői számából.

Lengyel László új könyvében a „halott ország” magát pusztítja el. Már nem akar része lenni a demokratikus Nyugatnak. Sajátos rendszert épít.

Grendel Lajos szlovákiai magyar író a nyolcvanas években az Éleslövészet című regényével posztmodern fordulatot hozott a kisebbségi irodalomban. Felbontotta a realista hagyományt. Aztán mégis elkanyarodott az újító, radikális formától.

A szecessziós Gresham-palota történelmünkben is emblematikus. A Jaffa Kiadó jelentette meg A Gresham a nácik ellen című könyvet, amelyet Szelke László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa írt.

Ingyenes közösségi koncerteket adnak a (BFZ) kamaraformációi június 15. és 24. között országszerte.

Találni szavakat: ez talán Esterházy Péter írásművészetének egyik legnagyobb titka és deleje. Akkor is szavakat talál, amikor úgy kezdi a Termelési-regényt: „Nem találunk szavakat.” Bevezetés, segédigék, szövegtükrök.

A történelmi traumák személyes és társadalmi feldolgozásáról számos lélektani tanulmány megjelent már. Ám új szemszögből elemzi a témát Kovács Mónika pszichológus a Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című kötetében (Corvina Kiadó).

A József Attila-díjas Lackfi Jánosnak idén jelent meg Szóvihar című válogatott verseskötete. Ebből a szerző kihagyta egyik, még 2000-ben írt könyvecskéjének költeményeit. Az Öt seb verses mű – tizenhat év után – most újra, külön kiadásban kerül az olvasók elé. A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója jelentette meg.