Életfa a Gát utcában
Ha mostanában ellátogat valaki József Attila szülőhelyére, a ferencvárosi Gát utcába, igencsak meglepődik. Az utca frissen kövezve, a 3-as számú egykori szülőház egybenyitva a szomszédos épülettel, kitatarozva kívül-belül takarosan, az udvaron rendezvényekre alkalmas kisszínpad, s 2015-ben az egykori szoba-konyhás lakásban berendezett kiállítás is új helyre, két lakással odébb költözött és alaposan megváltozott. Annyira, hogy elnyerte Az év kiállítása 2015 díjat, amelyet idén a Múzeumok majálisán adtak át.
Modern, interaktív, igazi 21. századi kiállítás fogadja a látogatót. Egyetlen, két zsebkendőnyi tér, amelybe mégis belefér egy egész élet. Minden négyzetcentiméter információkkal – szövegekkel, képekkel – tele, mégis az egész kiállítás világos, áttekinthető, tágas és szellős. H. Bagó Ilona kurátor dicséretesen egyszerű és kézenfekvő koncepciójának középpontjában József Attila költészetének talán legfontosabb motívuma, az idő áll. Ennek tárgyi megjelenítése a költő zsebórája, egyike az oly kevés megmaradt személyes holminak. Időrendben haladunk – a Curriculum vitae, valamint versidézetek mentén – végig a költő életpályáján is. Egy interaktív térképen még a ferencvárosi gyerekkor egyes helyszíneit is megkereshetjük. Egy-egy költői korszak verseit is meghallgathatjuk régebbi és mai felvételekről, Latinovitstól és Galkó Balázstól, Mensárostól és Nagypál Gábortól, az ínyencek még Gábor Miklóst és Darvas Ivánt is hallhatják József Attila-verset előadni. A falakon idézetek, versek, sok-sok kép, levelek, utolsó dokumentumként az a négy levél, amelyeken a dátum ugyanaz: 1937. december 3., József Attila halálának napja.
A kiállítás középpontja és a fiatal generációk számára bizonyára legfőbb attrakciója az „életfa”, egy plexifallal körülvett, kis magaslaton álló, kör alakú képernyő, amely a hozzá mellékelt QR-kódokkal kelthető életre. Felnőttnek, gyereknek egyaránt remek játék a kód segítségével feldobott, összekevert szavakból kitalálni egy-egy vers címét, vagy megfejteni, hogy az ismerős szavak, szókapcsolatok melyik versből származnak. Az érintőképernyőkhöz szokott ujjak bizonyára ettől a játéktól is nehezen tudnak majd elszakadni, így a gyerekek játszva, szinte akaratlanul is elolvassák majd a verseket.
Külön kell szólnunk a kiállításarculatért és a tipográfiáért felelős Széki András és a látványtervező Kemény Gyula munkájáról. Kitűnő a megvilágítás, letisztultak a szövegképek, a betűméret és -típus optimális, a sorok közötti távolság és az egyszerű fekete-fehér kontraszt szintén. Mindez nagyon fontos, hiszen sok-sok szöveg borítja a függőleges felületeket, és láthatóan súlyt helyeztek rá, hogy azokat el is lehessen olvasni. A sok plexi nyitva hagyja, sőt szinte tágassá, minden pontról beláthatóvá teszi a teret, amelyben kedvére bolyonghat vagy vershallgatás közben meg is pihenhet a látogató, és szinte észrevétlenül hosszú órákat tölthet el József Attila és a költészet társaságában.
