A nyolcvanéves művész nem gondolta volna, hogy lesznek valakik, akik felkarolják és felkutatják egy negyven évvel ezelőtti, díjnyertes, ám mégis elvetett tervét, és szövetkeznek azért, hogy megvalósuljon. - Sosem szabad feladni - vallja Dénes Gábor rendező, akinek Vígh Tamás szobrászról készített dokuját a 40. Magyar Filmszemlén láthatják a nézők.

Nagy fába vágták fejszéjüket az eleki romák: elhatározták, hogy összegyűjtik és kiállítják múltjuk tanúit, a hagyományos cigány mesterségek munkaeszközeit. Ez lehet Magyarország első - nem képzőművészeti jellegű - cigánymúzeuma, amelyet augusztusban terveznek megnyitni a viharsarki kisvárosban.

1997 júliusában az ázsiai és csendes-óceáni térségben kitört a válság. (Minket akkor Bokros Lajos megszorító csomagja sújtott.) -- írja a 168 Óra egyik olvasója

Izraelben élő budapesti születésű zsidó nő vagyok. Mindig szívesen olvasom komoly és színvonalas hetilapjukat, amely a demokráciát és a szólásszabadságot e szavak eredeti és jó értelmében értelmezi és használja -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

A Filmklik.hu video-on-demand portál a jubileumi 40. Magyar Filmszemle alatt is megrendezi a tavaly nagy sikernek örvendett akcióját, amely során a fesztiválon résztvevő alkotások közül számosat elérhetővé tesz az interneten keresztül.

Az idei Oscar-szezon egyik biztos befutója, a Benjamin Button különös élete (The Curioius Case of Benjamin Button, hazai bemutató: február 5.). A filmet 13 Oscar-díjra jelölték, a legjobb film, forgatókönyv, rendező, operatőr mellett a legjobb férfi főszereplő kategóriában is: Brad Pitt talán hamarosan belép az Oscar-díjasok táborába!

Bryan Singer rendező szereti a kihívásokat. Az elmúlt két évtized legravaszabb krimije, a Közönséges bűnözők után szupersztárt csinált az X-Men tagjaiból, újraélesztette Superman-t, és most készített egy fordulatos, izgalmas thrillert, amelynek csak egy baja van: mindenki tudja a végét.

Idén második alkalommal ismét útnak indul a szemle-kocsi, hogy a budapesti fesztivál ideje alatt hat vidéki várost lepjen meg a legújabb magyar filmterméssel.

Akkoriban, ’88 szilveszterén sokan gondoltuk úgy – később Kis János írta le a mondatot –, hogy a következő év el fogja dönteni az ország sorsát. Még a szabadság utópiája is megfordult a fejünkben. Őrült álmaim egyike a művészet – viszonylagos – szabadságának kivívása volt.

Hogy milyen jó ötlet volt utánanézni, hogyan élnek a huszonegyedik században a magyar főnemesek utódai, bizonyítja, hogy az első kötet után hamarosan napvilágot látott a második is. Adonyi Sztancs János ezúttal huszonegy mai arisztokrata portréját rajzolja fel gazdagon illusztrált interjúkötetében, bemutatva a jeles család évszázados történetét éppúgy, mint az interjúalany sorsának alakulását.

Az audiovizuális darabjairól ismert Jane és Louise Wilson angol testvérpár rövidfilmet készített Stanley Kubrick Árja levelek (Aryan Papers) című, félbehagyott filmjéből.

A Budapesti Fesztiválzenekar nagy sikerű koncertjével a New York-i a Carnegie Hallban szombat este hivatalosan megnyílt az Extremely Hungary című amerikai magyar kulturális évad; az eseményen részt vett a Hiller István oktatási és kulturális miniszter vezette delegáció.

„Házszabályban rögzített joga a képviselőnek, hogy kérdést intézzen a miniszterekhez” – szajkózza Szijjártó Péter az ATV esti műsorában.

Kancsal história ez, gondolhatnánk. Lady G. története van föltalálva, de jóllaknunk a másik elsiratott hercegnő, Lady Di torán kellene. A múlhatatlan, fogyhatatlan, emészthetetlen népszerű gyászból. Annál inkább elhihetnénk ezt, mert mindkét lady – Spencer volt. Rokonok ilyképp. De egyikük sem maradt – mondjuk így – a protokoll rabja, noha mindkettő „felfelé” ment férjhez. S a maga módján mindkettő lázadt. Kettejük története szinte egy.

A polgári kulturális politika az intézményfenntartásban a jelenleginél aktívabb állami szerepvállalást tart szükségesnek, mert a magánszféra csak akkor fogja támogatni a kultúrát, ha arra az állam is jelentős összegeket fordít - ez az egyik üzenete a Fidesz kulturális stratégiájának, amelyet konferencián mutattak be szombaton, Budapesten.

A görög-magyar-spanyol koprodukcióban készült El Greco című film rendezője szerint éppúgy szól a kompromisszumot nem ismerő művészről, mint az inkvizícióval szembeszálló emberről. Mint azt Iannis Smaragdis az MTI-nek elmondta, szinte kizárólag eredeti helyszíneken forgattak, a film utómunkálatainak jelentős részét pedig a magyar Tivoli-Filmprodukció Kft. készítette.