Vissza a jegyrendszerhez

A hírek ugyan nem erről szólnak, az orosz hétköznapokba mégis beszivárognak a háború hatásai. Egyre drágább mulatság a kávézók látogatása, a boltokban pedig néhol üresek a polcok a tömeges pánikvásárlás miatt. A cukor fogy, az emberek türelme még nem.

2022. március 28., 20:54

Szerző:

300 százalékkal nőtt az alapanyagok felvásárlási ára, ezért kénytelen árat emelni – mondta egy moszkvai arab kávézó tulajdonosa, Abu Ghosh a Bloombergnek. Az orosz főváros elit negyedében a van olyan kávézó is, amelynek minden pénteken árat kell emelnie az árfolyamingadozás és az infláció miatt.

Az orosz gazdaság évtizedek óta nem látott mélyponton van, sokáig még az államcsőd is lehetséges volt. Ennek a széléről azonban Putyinnak sikerült visszatáncolnia, amelyben sokat segített, hogy legnagyobb kereskedelmi partnerei közül Kínával és Belarusszal továbbra is zavartalan az együttműködés. „Államcsőd akkor alakulhat ki, ha egy hitelezővel szemben az állam fizetésképtelennek bizonyul, de Oroszország eddig sikeresen törlesztette az éppen aktuális tartozásait. Vannak olyan földrajzi térségek, amelyekkel tudnak kereskedni, ezért tudják teljesíteni az országgal szemben fennálló követeléseket, a lakossági hitelezéssel kapcsolatban sem lesz probléma”, mondta Szanyi Miklós, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója a 168 Órának. „Akkor is kialakulhatna államcsőd, ha a lakosság a kezében lévő – úgy gondolom, nem túl jelentős – állampapír-állománnyal megrohannák a bankokat, de úgy hallom, mindenki szörnyen lelkes. Én olyanokat hallok orosz ismerőseimtől, hogy nincs semmi probléma. Kivéve azt a háromszázezer oroszt, akik már eljöttek, de az ő megtakarításaik feltehetően nem Oroszországban voltak. A lakosság tehát türelmes”, tette hozzá.

Az árak világszerte növekednek, Oroszországban azonban az az érdekes, hogy az ott élők az állami propaganda hatására nem igazán tudják, miért történik ez. Az Európai Unió egyre keményebb szankciókkal sújtja Oroszországot, és több bankot kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszeréből. Az infláció még az orosz gazdasági minisztérium szerint is magasabb, mint 14 százalékos, és ezt ha akarnák, se tudnák rejtegetni, hiszen az emberek a pénztárcájukon keresztül tapasztalják. Például, a cukor ára egy hét alatt 14 százalékkal lett magasabb, de néhány régióban az áremelkedés meghaladta a 37 százalékot. A hagyma is hasonló mértékben drágult, sőt, volt olyan régió, ahol több mint 40 százalékkal. A Forbes szerint tízből hat orosz a bevételének több mint felét élelmiszerre költi, ez az arány pedig nem mostanában fog javulni.

„Ez egy sokadrangú kérdés az orosz emberek számára. Persze, nem szívesen veszik, hogy az orosz nagyhatalmi látszat fenntartása pénzbe kerül, de nekik fontosabb az, hogy ez a látszat fennmaradjon, hogy ne bukjanak bele a háborúba. Az elmúlt 130 évben rendszeresen felvetődött ez a dilemma, és nem okozott problémát. Ez az orosz társadalom preferenciarendszere: először az állam vezetői, aztán jönnek a lakosok. Például, az 1930-as években több millió ukrán halt éhen, és nem történt semmi”, mondta Szanyi.

Hiába igyekszik megnyugtatni az embereket Viktoria Abramcsenko miniszterelnök-helyettes, néhány boltban egymást tapossák a cukorért és a hajdináért. Abramcsenko elmondta, hogy az ország teljesen önellátó a két terméket nézve, az viszont nem mindegy, mennyibe kerülnek. A rubel értéke három hét alatt 20 százalékot esett, az árfolyama pedig egy munkanapon belül is erősen hullámzó. Előfordul, hogy a nap elején még 105 rubel ér egy eurót, a nap végére pedig ez 145-re kúszik fel, március 7-én pedig megközelítette a 155-öt is. (Tavaly a rubel-euró árfolyam 80 és 90 között mozgott.) Ez okozza a pánikvásárlást éppen azoknál a termékeknél, amelyeknek kilőtt az áruk az utóbbi egy hónapban .A Wall Street Journal azt írja, volt, aki több tonna alapvető élelmiszert vásárolt, és továbbadta őket magasabb áron, ezért a boltok mennyiségi korlátozásokat vezettek be az alapvető élelmiszerek vásárlására.

„Amikor a felhalmozott készletek elfogynak, jegyrendszert kell majd bevezetni. A korlátozott készletek felhalmozását akarják ezzel megakadályozni, és ez lesz a következő lépés. Nem csak a polcra kell majd kiírni, hogy maximum mennyi hajdinát lehet vásárolni, hanem csak jegy ellenében lehet majd kiadni”, mondta Szanyi, aki szerint nagyon hamar elérkezhet erre az idő.

A gyógyszerek is egyre drágábbak, a gyógyszertárak előtt hosszú, tömött sorok állnak: Szentpéterváron néhányan már azon gondolkodnak, hogy a kétszáz kilométerre lévő Finnországba mennek át gyógyszerekért.

Oroszországban tehát egy hasonló válság van kibontakozóban, mint az 1998-as, és az akadályokkal teli ellátási lánc miatt tovább nőhet az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek ára. Több multinacionális cég kivonult az országból, a nagyvállalatoknak már értékvesztéssel jár az orosz üzletelés. A szankciók miatt a logisztika is körülményesebb, a nyersanyag pedig drágább. Az Oroszországban elültetett burgonya-vetőmagvak 90 százalékát külföldről importálják, amelyért rubelben fizetni nem jó üzlet. Az ország ugyan a világ legnagyobb búzaexportőre – Ukrajnával együtt a világ búzaellátásnak 25 százalékáért felelnek – de nemrég Orbán Viktoréhoz hasonló intézkedéseket vezettek be: a hazai felvásárlókat részesítik előnyben a külföldiekkel szemben. Ráadásul, Oroszországban állítják elő a legtöbb ammónium-nitrátot is, amely a műtrágya gyártás egyik fontos összetevője, a mezőgazdaságban emiatt további áremelkedés várható világszerte.

Ugyan Európa gázellátásának 40 százaléka orosz kézben van, azonban a szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a gázt euróban kell kifizetni. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy ezentúl rubelben kéri az árát, azonban ez még tárgyalás kérdése, hogy . Ez azért lenne jó Oroszországnak, mert a vevők így orosz bankoktól vennék a rubelt, és ezzel akár erősödhet is a deviza értéke. A Gazpromexport is rubelt kért a magyar MVM-csoporttól, és lehet hogy, a magyar monopolvállalat is orosz devizában fizet majd – a nagyhatalmakat tömörítő G7-csoport viszont megtagadta ezt a kérést.

És az egyre nehezebbé váló orosz hétköznapok csak a dominó első darabját jelentik. Az ukrán kormány által ellenőrzött területeken ugyan többé-kevésbé működik a gazdaság, de az oroszok által megszállt területeken leállt, és a többi helyen sem tartható fenn sokáig. A legintenzívebb mezőgazdasági tevékenység az ország keleti részén zajlik, az exportcikkek 95 százaléka pedig a fekete-tengeri kikötőkön keresztül indul tovább, amelyek már orosz kézen vannak. Békeidőben az ország 60 millió tonna gabonát exportál évente, de most a búza-, kukorica- és napraforgóolaj-exportot korlátozzák. Zelenszkij ugyan elmondta, hogy a háború ellenére a lehető legtöbb növényt el kell vetni tavasszal, de például Kínának, vagy Lengyelországnak fél szemmel már új partnerek után kell néznie. A tömeges kivándorlás is hosszú távú, súlyos gazdasági visszaesést okozhat: a lakosság közel tíz százaléka, négymillió ember lépte át a határt, csak Lengyelország több mint 2,3 millió embert fogadott be. 

Hasonló tartalmú cikkekért keresse a 168 Óra hetilap legújabb számát.