Rohamosan terjed a sárgaság a szomszédban

Egyre több területen ütötte fel a fejét a májgyulladást okozó vírus Szlovákiában. a legtöbb fertőzött gyerek. A hepatitis A sárgaságot okoz, érintkezés útján terjed.

2024. április 23., 09:32

Szerző:

Rohamosan terjed a sárgaság a szomszédban

Rohamosan terjed a májgyulladást okozó vírus Szlovákiában, pedig néhány egyszerű lépéssel meg lehetne állítani. Az orvosok az óvodás és iskolás korú gyermekek között azonosítják a legtöbb fertőzöttet – írja az Új Szó alapján a Házipatika. A betegeknél a hepatitis A sárgaságot okoz, érintkezés útján terjed, most főként a kelet-szlovákiai falvakban és városokban. Év eleje óta 47 beteget regisztráltak, de az esetek száma folyamatosan emelkedik, a kórházba kerülőket pedig az infektológián helyezik el – nyilatkozta a portálnak Ingrid Senajová járványügyi szakember.

A gyermekek beoltása lenne a megoldás, de nincs elég vakcina az országban. A vírus széklettel ürül, ezért fontos lenne a személyes higiénia. A fertőzés terjedésének megelőzésében nagyon fontos szerepe van az alapos kézmosásnak, illetve a zöldségek, gyümölcsök folyó vizes lemosásának.

A hepatitis A vagy más néven járványos májgyulladás egy sokáig lappangó vírus, akár ötven nap is lehet a lappangási ideje. Néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik, ezeket a tüneteket pedig étvágytalanság, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi.

Májrák: ezért fontos a korai felismerés

A májrák az agresszív tumorok közé tartoznak, ezért fontos a korai diagnózis.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A máj rosszindulatú daganatai lehetnek elsődlegesek, amelyek a májszövetből indulnak ki, és másodlagosak, amikor valamely más szerv (emlő, vastagbél, végbél) ad áttéteket a máj állományába. A májrák gyakran a beteg – vírusferzőtött, méreganyagokkal terhelt vagy az alkoholizmus miatt meggyengült – májban alakul ki – írja az Egészségkalauz.

A máj saját szöveteiből kialakuló daganatok közül a leggyakoribb a májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma). A másik elég gyakori máj eredetű daganat a kolangiokarcinóma, amely ugyanakkor sokkal ritkábban fordul elő, mint a májsejtrák.

A kolangiokarcinóma általában idős korban, 65 év felett jelentkezik, környezetére terjed, májkapuban lévő nyirokcsomókba ad legelőször és leggyakrabban áttétet. Amennyiben műtétileg eltávolítható, ez a beteg gyógyulását eredményezheti. A környezetre terjedés miatt a műtét során gyakran a hasnyálmirigy egy részét is eltávolítják. Amennyiben nincs lehetőség sebészeti eltávolításra, akkor egy csövet építenek be a máj és az epehólyag közé, amelyen keresztül biztosítani lehet a májból az epe elfolyását, s így a betegnél gyakran jelentkező sárgaságának csökkentését.

Az elsődleges májsejtrák világon az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, legnagyobb gyakorisággal Afrikában és Ázsiában fordul elő, de egyre gyakoribbá válik Amerikában és a fejlett Nyugat-Európai országokban is, tekintettel arra, hogy a májsejtrák gyakran a vírusos eredetű krónikus májgyulladás (hepatitis) késői szövődménye, a földrajzi megoszlás pedig követi a vírusos májgyulladások eloszlását. A világon évente több mint egymillió új esetet fedeznek fel, a megbetegedést gyakran előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.

A fejlett országokban (országonként eltérően) minden százezer lakosra évente 1-5 eset jut. A megbetegedés férfiakban 4-8-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben. Magyarországon minden évben mintegy 2 ezer ember szembesül májrákkal.

A májsejtrák leggyakrabban a már károsodott (cirrotikus) májban fejlődik ki, ezért nagyobb kockázattal alakul ki a krónikus hepatitis B vagy hepatitis C fertőzés által már érintett májszövetben. A májcirrózis – amelynek hátterében állhat vírusfertőzés, rendszeres alkoholfogyasztás, genetikai defektus, autoimmun májgyulladás, anyagcserezavar is – növeli a májsejtrák kialakulásának kockázatát, valószínűleg a májban zajló krónikus gyulladás miatt.

Kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Afrikában például az aflatoxin, fejlett országokban bizonyos oldószerek gőzei (vinil-klorid), illetve egy régebben használt, de sok éve a forgalomból kivont röntgen kontrasztanyag. A hormonkezelések is kismértékben növelik a májrák kialakulásának kockázatát: sportolóknál az anabolikus szteroid használata, ugyanakkor ösztrogén-kezelésnél is felvetették ennek lehetőségét, amely a fogamzásgátló alkotórésze.

A májrák tünetei

A májrák képes növekedni, illetve átterjedni a máj egyéb területeire is, ez a nyirokutak illetve a vér révén következik be. A daganatsejtek bejuthatnak a hasüregbe is, ahol megtapadva folyadékot termelnek, ez is szerepet játszhat a májdaganatoknál gyakori hasi folyadékgyülem kialakulásában. Az esetlegesen kialakuló hasi folyadékgyülem másik oka az, hogy a hasi szervek területéről nehezebben áramlik el a folyadék a szív felé. Ennek a folyadéknak az útja normálisan a májon át vezet, de a megkeményedett, cirrhotikusan vagy daganatosan átépült májon keresztül nehezebben halad át, s így egy része kiválasztódik a hasüregbe, ahol a szabad folyadék összegyűlve a haskörfogat megnövekedését okozza.

A máj rosszindulatú daganatait gyakran késői stádiumban fedezik fel, mert sokáig tünetmentes, illetve enyhe tüneteket okoz. A panaszok között előfordulhat a puffadás, a hasi és/vagy jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés, fogyás, étvágytalanság, hányinger. A diagnózist megnehezíti, hogy ezek a tünetek nemcsak májdaganatoknál fordulnak elő, ezért gyakran más betegségeket valószínűsítenek a háttérben – írja a lap.

Hoppá: évekkel előre jelezhető a rák?

A sejtek korai elváltozásait azonosítására képes tesztek több időt adnának az orvosoknak a kezelési módok kiválasztására - állítják cambridge-i kutatók.

A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetőek – írja a hvg.hu.

Az egyetem nemrégiben megnyílt rákkutató intézetének tudósai olyan azokat az elváltozásokat keresik, amelyek évekkel az előtt, hogy a sejtekben bekövetkező átalakulások daganattá fejlődnének, pontosan kimutathatóak. A kutatás szerintük segíthet a rák kezelésének gyökeresen új módszereinek megtervezésében.

A Korai Rák Intézet – amely nemrég kapott 11 millió fontot egy névtelen adományozótól – arra összpontosít, hogy megtalálják a tumorok elleni küzdelem módjait, mielőtt azok tüneteket produkálnának. A tudósok szerint a rák kialakulásának lappangási ideje évekig, néha egy-két évtizedig is eltarthat. A kutatás a legújabb felfedezéseket fogja kihasználni, amelyek kimutatták, hogy sok embernél alakulnak ki rákot megelőző állapotok, amelyek hosszú ideig lappanganak.

A tudósok részben a vérmintákra összpontosítanak. Újravizsgálják például azokat a vérmintákat, amelyeket a nők a petefészekrák-szűréseken adtak le. Körülbelül 200 000 ilyen mintánk van, és ez egy aranybánya” – vélekedett az egyik tudós, Jamie Blundell.

A The Guardian című brit lap beszámolója szerint kutatók e minták felhasználásával azonosítják azokat a változásokat, amelyek megkülönböztetik azokat a donorokat, akiknél később, 10 vagy akár 20 évvel a minták leadása után vérrákot diagnosztizáltak, azoktól, akiknél nem alakult ki ilyen betegség. A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetők – írja a lap.

A rák kiújulásának okai

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a kezelést követő hónapokban, években kiújul a rák? Ugyanott kell a daganat megjelenésére számítani, ahol korábban megjelent? Az onkológus válaszaiból minden kiderül.

Az onkológiai kezelések után bizonyos esetekben megtörténhet, hogy a daganat hetekkel, hónapokkal, akár évekkel később kiújul – ez sosem tudható előre. De miért fordulhat ez elő? Csak ugyanott újulhat ki a rák? Onkológus válaszolt az Egészségkalauznak.

A rák kiújulása számos tényezőtől függ

Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos szerint nem lehet biztos választ adni arra a kérdésre, miért újul ki a rák. Számos tényezőt figyelembe véve születhet minden esetben egyéni válasz. Alapvetően azért újulhat ki egy daganat, mert az eredeti onkológiai kezelések során egy kis számú daganatos sejt a szervezetben marad. Ez a sejtállomány túl kicsi ahhoz, hogy a jelenlegi tesztekkel kimutatható legyen, idővel azonban megnövekedhet, felszaporodhat akkorára, hogy tünetet okozzon és/vagy kimutathatóvá váljon.

(Kiemelt kép: WLADIMIR BULGAR / AFP)

A rovat további cikkei