Amerika ahol tudja, gáncsolja Kína technológiai fejlődését
Az Amerikai Egyesült Államok egyre keményebb eszközökkel próbálja meg korlátozni Kína technológiai fejlődését. A legújabb, október elején meghozott amerikai szankciók példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizációnk alapját adó chipek gyártásához szükséges.
Joe Biden amerikai elnök kormányzata október 7-én bejelentett széles körű exportkorlátozásai jelentősen hátráltatják a kínai vállalatok hozzáférését a csúcstechnológiás chipekhez és a gyártásukhoz szükséges berendezésekhez. A technológiai fejlődés fenntartása mellett azt is megnehezítik, hogy Kína fenntartsa jelenlegi szuperszámítógépeit, vagy újakat építsen – írja a Qubit.
„Amerika lényegében háborút indított az ellen, hogy Kína fejleszteni tudja a gazdasági és katonai fejlődéséhez szükséges nagy-teljesítményű számítógépes rendszereit”
– mondta a Financial Timesnak Paul Triolo, az Albright Stonebridge tanácsadócég Kína- és technológia-szakértője. Triolo szerint a döntés fontos választóvonal lehet az amerikai-kínai kapcsolatokban és a két ország közti technológiai háborúban. Egy másik, szintén az FT-nek adott nyilatkozatában Triolo arra hívta fel a figyelmet, hogy a lépés a kínai mesterséges intelligencia fejlesztéseket is visszavetheti, akár a gyógyszerkutatások, akár az orvosi diagnosztika területein.
Biden az amerikai kereskedelmi minisztérium szankciói előtt két hónappal írta alá a kongresszus által júliusban elfogadott CHIPS and Science törvényt, ami 280 milliárd dollárt biztosít az amerikai félvezetőgyártás és a kutatás-fejlesztés megerősítésére. A törvény legnagyobb nyertese az Intel, amelynek vezérigazgatója, Pat Gelsinger hetekkel később a törvény hatására az elnök jelenlétében letette az Intel 2025-től üzemelő ohiói processzorgyárának alapkövét.
A New York Times értesülése szerint az új szankciókat az amerikai hírszerzés egy tavaly októberi jelentése előzte meg, ami a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek és a félvezetők terén elért kínai fejlesztések kockázatait ismertette. Júliusban újabb aggasztó hírek érték el a Fehér Házat és kongresszust arról, hogy a kínai SMIC chipgyártó jelentős technológiai ugrást ért el, ami a korábbi szankciók elégtelenségét jelezte az amerikai kormányzatnak és képviselőknek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2022. október 12., 08:23
Közel megduplázták hitelkihelyezési tevékenységüket a kínai bankok szeptemberben.
Külföld
2022. szeptember 29., 14:04
J-15-ös vadászgépekkel repültek át kínai pilóták az USA egyik rombolója felett, amiről a kínai állami csatorna egy felvételt is lejátszott.
Külföld
2022. szeptember 19., 16:15
A Pekinggel fenntartott stratégiai partnerség elmélyítéséről, a védelmi együttműködés bővítéséről és a főbb geopolitikai kérdésekben a két ország közötti koordináció erősítéséről tárgyalt hétfőn Kínában az orosz biztonsági tanács titkára, derül ki a tanács közleményéből.
A lap információi arra utalnak, hogy a döntést az amerikai kormányzat eredetileg több szövetségesével – Japánnal, Dél-Koreával, Hollandiával, az Egyesült Királysággal és Izraellel – együtt kívánta meghozni, az Oroszország elleni koordinált szankciókhoz hasonlóan. Ugyanakkor ezek közül egyes kormányok nem akarták veszélyeztetni Kínával fennálló fontos kereskedelmi kapcsolataikat, így a Biden-kormányzatnak végül egyedül kellett megtennie a New York Times által az elmúlt évtizedek legnagyobb technológiai exportkorlátozásának nevezett lépést.
„A Kínai Népköztársaság jelentős erőforrásokat fektetett szuperszámítógépek fejlesztésébe, és 2030-ig a világ vezető mesterségesintelligencia-hatalma szeretne lenni. Ezeket a képességeket arra használja, hogy megfigyelje és nyomon kövesse saját állampolgárait, és fokozza katonai modernizációját” – közölte október elején egy nyilatkozatban Thea Rozman Kendler, az amerikai kereskedelmi minisztérium vezető tisztségviselője. Hozzátette, hogy „mostani döntéseink megvédik majd az amerikai nemzetbiztonságot és külpolitikai érdekeket, valamint aláhúzzák, hogy az amerikai technológiai vezető szerep nemcsak innovációról, hanem értékekről is szól”. Jelenleg a világ legerősebb szuperszámítógépe az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban 2022-ben beüzemelt Frontiere, amely tudományos kutatások mellett az amerikai nukleáris arzenál fenntartásához szükséges szimulációkat és modelleket futtat.
Az USA Donald Trump elnöksége idején a kínai szuperszámítógépek fenntartását és építését korlátozó, „foreign direct product rule"-nak nevezett mechanizmussal nehezítette meg, hogy a Huawei kínai vállalat bármilyen amerikai technológiával rendelkező alkatrészt be tudjon szerezni. Két évvel azután, hogy a szankciókat meghozták, a kínai vállalatcsoport bevétele jelentősen csökkent, elveszítette vezető pozícióját a hálózati rendszerek és okostelefonok gyártói között, és az alapító szerint a csoport túlélése forog kockán.
Amellett, hogy az új szabályok értelmében amerikai cégek nem exportálhatnak Kínába egyes chipek gyártásához szükséges eszközöket, még nagyobb hatású lehet az az a rendelkezés, aminek értelmében amerikai állampolgárok és cégek nem nyújthatnak semmilyen segítséget az ezek gyártásban résztvevő kínai vállalatoknak. Ez a Financial Timesnak nyilatkozó szakértők szerint akkor is szankcióként működhet, ha magát a technológiát nem érinti exportkorlátozás. Egy chipiparági vezető az FT-nek elmondta, hogy
„az Egyesült Államok minden irányból támadja Kínát. Az az elképesztő ebben a lépésben, hogy széles körű eszköztárat állítottak össze. Nemcsak a katonai alkalmazásokat célozzák, hanem minden eszközzel próbálják megállítani Kína technológiai erejének fejlődését.”
Egy a kínai technológiai iparban dolgozó szakember szerint az amerikai döntés már most súlyos károkat okozott a kínai félvezetőiparnak. Jordan Schneider Kínával foglalkozó elemző a Twitteren is közölt írásában ezt azzal indokolta, hogy a félvezetőgyártáshoz elengedhetetlen vállalatok a szabályok hatására korlátozták a Kínának nyújtott szolgáltatásaikat és a rendszerek működéséhez szükséges folyamatos támogatást. Ilyen a szilíciumostyát (wafer) megmunkáló berendezéseket készítő amerikai LAM Research vagy a mikroprocesszorok gyártáshoz szükséges fotolitográfiai berendezéseket gyártó holland ASML Holding is, amely egyelőre megtiltotta amerikai állampolgárságú dolgozóinak, hogy bármilyen szolgáltatást nyújtsanak kínai cégeknek.
A hidegháború vége után szovjet katonai vezetők szerint az amerikai félvezető- és technológiai ipar képességei óriási szerepet játszottak abban, hogy az USA megnyerte a hidegháborút. Most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok ezt a sikert próbálja minden áron megismételni – összegez a tudományos ismeretterjesztő portál.
(Kiemelt kép: Egy alkalmazott chipen dolgozik a Jiejie Semiconductor Company gyárában, a kínai Nantongban 2021. március 17-én. Fotó: STR/AFP)
