Ukrajna – Párizs megszavazta a katonai támogatást, Washington fegyvereket küld

A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében az Ukrajna részére nyújtott katonai támogatásra, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak. 

Vitaindítójában Gabriel Attal miniszterelnök megvédte Franciaország Ukrajnának szánt támogatási stratégiáját, hangsúlyozva az orosz győzelem „konkrét és kézzelfogható” kockázatait a franciák „mindennapi életét” illetően, amely szerinte „kataklizmát jelentene a vásárlóerejükre nézve”. 

A kormányfő "tisztelettel adózott az ukrán nép kivételes ellenállása előtt", amit a képviselők állva tapsoltak meg. 

Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy „hátat fordítunk saját történelmünknek” – hangsúlyozta a francia miniszterelnök. 

„Nem szabunk magunknak határokat Oroszországgal szemben, amely semmilyen határt nem szab”

– fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába. 

Ez is érdekelheti: Háború Európában? Macron nyugati beavatkozásról szóló szavai borzolják a kedélyeket

A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.

A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott. Párizs elsősorban „a tüzérségi együttműködés megerősítését” tűzte ki célul.

„Önök (...) eltérítettek, kihasználnak és politikai eszközként használnak fel egy jelentős nemzetközi válságot, hogy rövid távú választási programjuk szolgálatába állítsák” az európai parlamenti választások előtt – vádolta meg Marine Le Pen a szavazás előtt a kormányt.

„Vagy Macron-pártiak vagyunk, vagy azzal vádolnak, hogy Putyin-pártiak vagyunk”

– tette hozzá a szavazáson tartózkodó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a nemzetgyűlési vitában.

Ez is érdekelheti: Le Pen pártja vezet az EP-választások előtt a francia közvélemény-kutatásokban

Sébastien Lecornu védelmi miniszter elmondta: a 2024-re előirányzott 3 milliárd eurós támogatás „nem egy csekk Ukrajnának”. „Ez a katonai támogatásunk maximális értékének felel meg 2024-ben, mégpedig a francia védelmi iparnak adott megrendeléseket illetően” – tette hozzá.

Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyekben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és „nem kíván korlátokat szabni” a Kijevnek nyújtott támogatásnak. 

Azóta a védelmi miniszter kijelentette, hogy „nincs napirenden szárazföldi harcoló csapatok küldése”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfő este a francia BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott: „amíg Ukrajna kitart, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”. 

Bár Emmanuel Macron egyik fő prioritásnak tekinti az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, a francia közvélemény körében csökken a pénzügyi és katonai segítség támogatottsága. 

A BFM hírtelevízió és a La Tribune című napilap számára vasárnap az Elabe közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint a franciák 39 százaléka úgy véli, hogy Franciaországnak továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát gazdaságilag és pénzügyileg, ahogyan azt jelenleg is teszi. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában volt. Ezzel párhuzamosan a franciák 26 százaléka szerint csökkenteni kellene a támogatás mértékét, ez 3 százalékos növekedés tavaly nyárhoz képest.

Az Egyesült Államok több százmillió dolláros rendkívüli fegyverszállítmányt küld Ukrajnának 

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly december óta szünetelő segítségnyújtás megújítását az tette lehetővé, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos „előre nem tervezett megtakarításokat” elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak. 

Jake Sullivan tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van eszközökre a fegyveres harchoz. Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben a folytatódó orosz támadások közepette az ukrán haderő kénytelen takarékoskodni a hadianyaggal, ami „területben és emberéletben” mérhető veszteségeket okoz, valamint a NATO számára „stratégiai” veszteséget jelent. 

Pat Ryder, a Pentagon szóvivője ezzel egy időben bejelentette, hogy az Ukrajna számára összeállított újabb csomag tartalmaz többi között 105 és 155 milliméteres lövedékeket, Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-önjáró eszközökben használatos rakétákat, páncéltörő rendszereket és további kisebb fegyverekhez használatos lőszereket és pótalkatrészeket. 

Ez is érdekelheti: „Pánik üzemmódban" az oroszok, amióta megérkeztek a HIMARS-rendszerek

Az idei első katonai csomagot a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így gyorsan el tudják juttatni az ukrán hadszíntérre. A fegyverszállítmány a feltételezések szerint egyszeri tétel lehet, mert a bejelentés nem változtat azon a helyzeten, hogy jelenleg nincs újonnan elfogadott amerikai költségvetési forrás az ukrán segítségnyújtás folyamatos biztosítására. 

Az Ukrajna számára a Kongresszus által megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a Kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatódása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozásában és a törvénytelenül érkezők megállításában.

(Kiemelt képünk: Sebastien Lecornu francia fegyveres erőkért felelős miniszter felszólal egy Ukrajnáról szóló vitán a párizsi nemzetgyűlésben 2024. március 12-én. Emmanuel Macron francia elnök Ukrajna-stratégiájáról szimbolikusan szavaznak a parlament alsóházában. A nemzetgyűlés alsóháza egy vitát követően nem kötelező erejű szavazást tart a kormány Ukrajna-stratégiájáról, beleértve a Macron és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által a múlt hónapban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást. Fotó: Thomas SAMSON / AFP)