Újraindították a nemi erőszak gyanúja miatti nyomozást Julian Assange ellen
Újraindította hétfőn a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt.
A svéd vádhatóság 2017 májusában szüntette meg a nyomozást, és visszavonta Assange nemzetközi körözését, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén.
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de idén április 11-én – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
A svéd ügyészség azt is közölte, hogy kérik Assange kiadását, amint az ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott börtönbüntetést az Egyesült Királyságban.
Julian AssangeLenin Moreno ecuadori elnök azzal indokolta, hogy levették a kezüket Assange-ról, mert állítása szerint sorozatosan megszegte a követség és az ecuadori állam által lefektetett szabályokat, többek között azzal, hogy agresszív volt a követség őreivel, és számára nem engedélyezett helyekre belopózott, kamerákat helyezett el, iratokat lopott, hívásokat hallgatott le. Emellett továbbra is irányította a Wikileakset, és más államok belügyeibe avatkozott, amit szigorúan megtiltottak neki akkor, amikor befogadták a követségre.
Assange 2012-ben kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. Ott ugyanis a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, amiért a WikiLeaks munkatársaival 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat tettek közzé.
