Szentírás rapben
Ha a zsoltárokat énekelhetik évszázadok óta, ha az Igét hirdethetik dallal a gospeltől a rockig, akkor miért ne lehetne rap a Szentírás terjesztésének legújabb eszköze? Ez vezette a Famiglia Cristiana című olasz katolikus hetilapot, amikor kiadta zsebkönyvvé varázsolt Bibliáját, és rapeket készíttetett annak számos ismert és gyakran idézett részletére.
A Könyvek Könyvét csütörtöktől árusítják 7,90 euróért minden olaszországi újságárusnál, de kapható lesz könyvesboltokon kívül szupermarketekben, pályaudvarokon, repülőtereken, autósztrádák gyorsétkezőiben. A széles körű terjesztés nyomán azt várják, hogy a „Bibbia Pocket” Karácsonyig akár egymillió példányban is elkelhet.
">
A kezdeményezés nem teljesen új a Famiglia Cristianánál: éppen 50 évvel ezelőtt, 1960-ban az azóta boldoggá avatott Giacomo Alberione atya, az olasz Pálos rend alapítója javaslatára csatoltak a laphoz 1000 líráért egy-egy Bibliát. A hit terjesztésének azonban haladnia kell a korral, ezért a reklámhadjáratot az Ige rap-esítésével erősítik a rádiókban és Interneten. Bár ezúttal nem várható pápai áldás, mint két évvel ezelőtt, amikor a RAI Unon felolvasták a Bibliát és magától a Szentatyától hallották a hívek a Teremtés I. könyvét, de a Vatikán állítólag a szokatlan módszert is „érdeklődéssel, rokonszenvvel kíséri”. Elvégre meg kell találni a módját a fiatalok megszólításának!
Milyen részleteket választottak ki a „bibliai rapekhez”? Elsőként Mózes II. könyvéből idéztek: „Vagyok, aki vagyok. Ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem”. Megszólal a 115. zsoltár: „Szájok van, de nem szólanak, szemeik vannak, de nem látnak”. A Példabeszédből való a következő versszak: „De aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén, minden valaki engem gyűlöl, szereti a halált”. Már jól ismert néhány nemzedék óta a Prédikátor könyvének első gondolata: „Felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság” (Vanitatum vanitas – omnia est vanitas – ugye emlékszünk a Legyetek jók, ha tudtok című film dalára?). És végül Szent János Evangéliuma: „Az élet vala az emberek világossága, és a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt”. (Károli Gáspár fordításai).
