Ha a szélsőjobb nyer Németországban, népszavazáson fognak dönteni a dexitről

Alice Weidel arról beszélt a Financial Timesnak adott interjújában, hogy a brexit követendő példa kell, hogy legyen Németországnak. Ha a pártja kormányra kerül, népszavazásra bocsájtják a dexitet, azaz Németország kiválását az Európai Unióból.

2024. január 22., 20:23

Szerző:

Alice Weidel azt mondta, hogy kormányra kerülésekor az AfD, vagyis az Alternatíva Németországért párt mindenképpen megpróbálja megreformálni az Európai Bizottságot, és ha ez nem megy, akkor bizony az emberekre kell bízni a döntést, azaz népszavazást kell tartani a tagságról, vagy egy esetleges dexitről, azaz egy német kilépésről az unióból – számol be róla az Index.

A 45 éves politikus a Financial Timesnak adott interjút, amelyben kifejtette, hogy bizony a briteknek nagyon igazuk volt, amikor a kilépés mellett döntöttek, és Németországnak is el kell gondolkodnia egy esetleges dexiten. Megemlítette, hogy akkor tartanának népszavazást, ha kormányra kerülve nem tudnának olyan reformokat keresztülvinni, amelyek révén átalakíthatnák a szerintük a nem is közvetlenül választott Európai Bizottságot.

„Ha nem sikerül a reform, ha nem tudjuk újjáépíteni a tagállamok szuverenitását, akkor a döntést a választókra kell bízni, ahogyan tette ezt Nagy-Britannia, és lenne egy népszavazás a dexitről” – idézi az Index a politikust.

Reális elképzelés lehet a dexit?

A téma egyébként nagyon érzékeny Németországban, ahol a pártok többsége elkötelezetten támogatja az uniós tagságot. Emellett a német alkotmány nagyon szigorúan szabályozza a népszavazás kezdeményezését, és ha ki is írnák – az előzetes felmérések szerint – a választók többsége akkor is a maradás mellett döntene. Ugyanakkor nem érdemes elfelejteni, hogy az EU támogatottsága az AfD tagjai körében a legalacsonyabb.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD 22 százalékon áll, megelőzve támogatásban a Scholz-kormány mindhárom pártját (szociáldemokraták, zöldek, liberálisok), és csak kissé marad el az ellenzéki konzervatív CDU-tól. Szeptemberben három keleti tartományban – Szászországban, Türingiában és Brandenburgban – tartanak önkormányzati választást, amelyen az AfD további előretörésére számítanak. A német belpolitika vezető pártjai azonban jelezték, semmilyen körülmények között sem hajlandók koalícióra lépni a szélsőjobbal. 

Mindeközben országszerte tüntettek az AfD ellen

Az elmúlt napokban közel másfél millióan tüntettek az  AfD ellen, miután kiszivárgott az az értesülés, amely szerint AfD-politikusok és egy szélsőjobbos osztrák csoport képviselői találkoztak és egyeztettek az ún. remigrációs tervről, amelynek alapján menekült hátterű személyek millióit telepítenék ki az országból, dacára annak, hogy német útlevelük van.

A hatalmas botrányra Weidel úgy reagált, hogy kirúgta azt a kollégáját, aki részt vett a találkozón. Ő maga egyébként nem volt jelent. Később a német sajtóban igyekezett puhítani a közvéleményt, amikor azt állította, csak azokat toloncolná ki, akik csalárd fondorlattal jutottak német állampolgársághoz, vagy az olyanokat, akiknek ugyan kettős állampolgárságuk van, de terrorizmussal gyanúsítják őket, illetve elítélt bűnözők.

(Kiemelt képünk: Alice Weidel, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke sajtótájékoztatón Berlinben 2023. október 9-én, egy nappal a hesseni és bajorországi tartományi választások után. Weidel 2024. január 22-én azt mondta, hogy az Egyesült Királyság Brexit-népszavazása követendő példa Németország, az Európai Unió legnépesebb országa számára. Fotó: MICHELE TANTUSSI / AFP)