A német szélsőjobb kizárná az állami iskolákból a fogyatékkal élő gyerekeket

Höcke, az AfD vezetője az MDR-nek adott interjújában, azt mondta, hogy „az egészséges társadalmakban egészséges iskolák vannak” és a fogyatékos gyerekek nem tartoznak az „egészséges iskolákba”.

2023. augusztus 11., 10:25

Szerző:

A német iskolákat „meg kell szabadítani az ideológiai projektektől”, mint például a „befogadás”, mert „az egészséges társadalomnak egészséges iskolái vannak”

– jelentette ki az AfD német szélsőjobboldali párt türingiai vezetője. Björn Höcke az MDR német televíziónak adott interjújában ezzel arra utalt, hogy fogyatékkal élő gyerekek nem valóak „az egészséges iskolákba” – számolt be az RTL.

A német szélsőjobb oldali pártvezér – akinek egyébként példaképe Orbán Viktor– azt mondta, hogy „a multikulturalizmus ellopja” a német gyerekek identitását. Az Alkotmányvédelmi Hivatal által jobboldali szélsőségesnek minősített türingiai AfD vezetője egyébként volt középiskolai tanár.

Kijelentésre óriási felháborodással reagáltak német politikusok és a fogyatékkal élő emberek jogaiért küzdő aktivisták a Politico című lapnak nyilatkozva.

„Az AfD a fogyatékosságot betegségnek tekinti. A fogyatékkal élők kizárása az iskolákból a társadalomból való kirekesztéshez vezet 

– mondta Corinna Rüffer, a Zöldek fogyatékkal élőkért felelős képviselője” – számol be az Index. Jens Brandenburg parlamenti államtitkár egyszerűen csak embertelennek nevezte Höcke megjegyzéseit. 

Jürgen Dusel, a szövetségi kormány fogyatékossággal élő személyekért felelős biztosa rámutatott, hogy Németországnak különleges felelőssége van a fogyatékkal élők nácik általi szisztematikus tömeges gyilkosságok miatt. „Ezért fontos számomra, hogy világossá tegyem, az inklúzió nem ideológiai projektről szól, hanem az alapvető alapjogok, az emberi méltóság, a személyiség kibontakoztatása és a törvény előtti egyenlőség megvalósításáról” – fogalmazott.

Björn Höcke egyébként anno azzal tudott szert tenni egy kis hírnévre, hogy szégyenletes emlékműnek nevezte a második világháborúban legyilkolt európai zsidók előtt tisztelgő berlini emlékművet. Ezt követően pedig alkotmányvédelmi, azaz titkosszolgálati megfigyelés alá vették a német szövetségi parlament akkori legnagyobb ellenzéki pártjának számító, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik platformját.

A jelenlegi felmérések szerint az AfD messze a legerősebb erő Türingiában, 34 százalékos támogatottsággal. Az ellenzéki politikus Höcke az interjúban kijelentette, hogy a következő, 2024 őszén esedékes választások után szeretne a tartomány kormányfője lenni. 

(Kiemelt képünkön: Björn Höcke, az AfD thüringiai tartományi szóvivője és frakcióvezetője beszél az NDK-beli népfelkelés 70. évfordulóján tartott nagygyűlésen. Az AfD türingiai és bajorországi tartományi szövetségei közös nagygyűlést tartottak az 1953. június 17-i népfelkelés 70. évfordulója alkalmából. Az AfD több száz támogatója gyűlt össze a Mödlareuth melletti egykori belső német határnál. Fotó: Heiko Rebsch / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)