Sargentini-jelentés: elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét
A keresetben a jelentés elfogadásának körülményeit támadták meg. Hiába.
A magyar kormány azt kérte, hogy a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását, írja az ítéletről beszámoló HVG. Eszerint az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat, amikor elfogadta a hetes cikk szerinti eljárást elindító állásfoglalást.
Az ítélet megerősítette Michal Bobek főtanácsnok decemberben nyilvánosságra hozott véleményét, amely szerint a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. A tartózkodó személy ugyanis azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se annak ellenében ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna. A leadott szavazattal azonban a javaslat mellett vagy az ellen fejezi ki valaki a véleményét.
Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el.
Ahogy a HVG írja: a magyar kormány azért vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet, mert érvelésük szerint a szavazásnál nem érték el az eljárásrend által megkövetelt kétharmados többséget. Összesen 693 EP-képviselő szavazott, ebből 448-an igennel, 197-en nemmel, 48-an pedig tartózkodtak. Az EP által figyelembe vett szabályok szerint a tartózkodást nem kellett figyelembe venni, így 376 szavazattól megvolt az eljárás elindításához szükséges többség.
(Kiemelt kép: Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda | Szecsődi Balázs)
