Reagálhatott volna máshogy Izrael a Hamász terrorakciójára?
Ezt a kérdést vitatta meg online konferencián Yaakov Amidror, az IDF nyugalmazott vezérőrnagya, Izrael korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Claude Moniquet, a brüsszeli Európai Stratégiai Hírszerző és Információs Központ (ESISC) alapítója és elnöke, illetve Jérôme Pellistrand tábornok, a francia National Defense Review főszerkesztője az Európa Izraeli Sajtószövetség (EIPA) és Európai Zsidó Szövetség (EJA) szervezésében.
Kezdésként Amidror vezérőrnagy összefoglalta, hogy Izrael célja a Hamász terrorszervezetet megszüntetése és hogy teljesen elzárja magát a Gázai övezettől, ugyanakkor a civil palesztin áldozatok számát minimalizálni szeretnék. Azt, hogy meddig fog elhúzódni a háború, nem tudja megjósolni, néhány héttől akár hat hónapig is eltarthat. Hozzátette, hogy nagyszámú tartalékos katona vonható be a konfliktusba, illetve az Egyesült Államok Izrael mellett áll. „Amerika támogat, és nem csak szavakkal” – emelte ki Amidror.
A konferencia legégetőbb kérdése természetesen az volt, hogy adhat-e más választ Izrael a Hamász terrorakciójára azon kívül, hogy lerohanják a Gázai övezetet?
Amidror szerint elméletben igen, a térség erőforrásoktól való elvágása Gáza összeomlását eredményezné, azonban a gyakorlatban ez az erkölcsi felsőbbrendűség elveszítését jelentené, amelyet Izrael nem engedhet meg magának. Claude Moniquet is egyetért vele, szerinte az látszik, hogy a korábbi mérsékelt próbálkozások nem voltak eredményesek a Hamász ellen, ezért Izraelnek nem volt más választása az október 7-ei akció után. Pellistrandi azzal egészítette ki, hogy az elhurcolt túszok árnyalják a helyzetet, de szerinte sem maradhat következmények nélkül egy ehhez hasonló támadás.
Izrael korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója úgy gondolja, a Hamász a kétszázötven tússzal akarja megakadályozni Izraelt abban, hogy támadást indítsanak a Gázai övezet ellen, azonban állítása szerint az átfogó képet tekintve ez nem fogja megállítani Izraelt, azonban amint megtudnak valamit hollétükről, mindent megtesznek azért, hogy biztonságba helyezzék őket. Azonban a hosszú távú cél az, hogy megszüntessék a Hamászt, mint szervezetet – beleértve a Gázán kívül tartózkodó vezetőket is, az ő semlegesítésükön dolgozik a hírszerzés – illetve Izrael és Gáza határának elválasztása, ennek érdekében a terület pár száz méteres szakaszát a senkiföldjévé kiáltanák ki, ezzel biztosítanák a teljes elszigetelődést. Azt tagadta, hogy Gáza annexiójóra készülnének, azonban konkrét terveik még nincsenek a kivitelezésre. A vezérőrnagy szerint ezzel akkor foglalkoznak, a lezárult a konfliktus.
Az izraeli hadsereg állapotát tekintve Amidror bizakodó: „erősek vagyunk Északon és Délen is.” Elmondta, hogy hatalmas tartalékos csapatuk van, és 2011 óta nagyon sokat fejlődtek, a Vaskupolán kívül mindent lecseréltek. Az IDF elbír a Hamásszal és a Hezbollah-val egyszerre, bár megsemmisíteni nem tudják egyszerre mindkét szervezetet. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy
a jelenlegi háború nem jelent egzisztenciális veszélyt Izraelre, még akkor sem, ha Irán is belépne – ebben pedig Moniquet és Pellistrand is egyetért.
Amidror szerint három szinten vívják jelenleg a harcot. Egyrészt Izrael biztonságának szavatolása érdekében, másrészt az is fontos kérdés, hogy mi lesz a háború után. Ugyanakkor erkölcsi vetülete is van a helyzetnek: meglátásában a primitív, barbár világ harca zajlik a modern világgal, ez emberi értékekkel. Szerinte Izrael ennek a kapujában áll, geopolitikai szempontból pedig az IDF kezében van most minden – ha sikerrel járnak, az azt az üzenetet közvetíti a világ számára, hogy Amerika szövetségesei sikeresek, ez pedig visszaüthet Oroszországra és Kínára is.
Mit szól ehhez a világ?
Oroszország számára a palesztin-izraeli konfliktus leginkább Amerikáról szól, ezért ők azon dolgoznak, hogy Iránt belelökjék a konfliktusba, mivel az Egyesült Államok erőforrásainak Izrael és Ukrajna közötti megoszlását is jelentené.
Az látszik, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy Iránt távol tartsa a palesztin-izraeli konfliktustól, a vezérőrnagy szerint mindössze a Hamász finanszírozásában van szerepe, és azt is hozzáteszi, hogy szerinte Irán tudja, hogy Izraelnek lenne ötlete, hogyan támadja Iránt, ezért nem kockáztatnák a háborúba való belépést.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. október 20., 12:00
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter egy beszédében a Gázai övezet elleni támadásra készítette fel lélekben az izraeli katonákat – jelentette a helyi média pénteken.
Külföld
2023. október 20., 09:51
Boszniában attól tartanak, hogy a közel-keleti konfliktus tovagyűrűzik a muszlim világban és a balkáni országot is eléri.
Külföld
2023. október 20., 08:14
Joe Biden az ukrajnai és izraeli katonai támogatás fokozása mellett érvelt rendkívüli tévébeszédében
Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezető szerepe mellett érvelt Joe Biden washingtoni idő szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében.
A konfliktus ugyanakkor nem marad teljes egészében a Közel-Keleten. Az utóbbi időben felerősödtek az antiszemita hangok a világban, Európában is több terrorcselekmény történt. Moniquet emlékeztetett a francia késelésre és a brüsszeli merényletre is. Szerinte egyre több terrorcselekményre kell számítanunk mindkét fél részéről. Úgy gondolja, a veszély annál nagyobb, minél jobban beleavatkoznak az európai országok vezetései a háborúba, ezért sem valószínű a nyílt, katonai szerepvállalás tőlük, azonban szimbolikusan, és hírszerzési támogatásra vélhetően számíthat Izrael.
De mi lesz a gázai civil lakossággal?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy menekültek kérdése nagyon szenzitív jelenleg Európában, ezért nem valószínű, hogy az országok ezrével-tízezrével fogadnának be palesztin civileket, ahogy a Közel-Keleti országokban sem sietnek a megmentésükre. Egyiptom, Jordánia és a szomszédos országok attól tartanak, a menekültek beengedésével a konfliktus is átterjedne.
(Kiemelt kép: Füst száll Gáza felett 2023. október 7-én, az izraeli légicsapások után. Fotó: MAHMUD HAMS / AFP)
