Lemodellezték Amerika és Oroszország lehetséges atomháborújának következményeit
Egy atomháborúban Föld jelenlegi emberi népességének több, mint fele éhen halna.
Egy hétfőn, a Nature Food magazinban publikált tanulmányban a Rutgers Egyetem tudósai, Lili Xia és Alan Robock egy atomháború éghajlatra és élelmiszertermelésre gyakorolt hatásait modellezték le - olvasható a Vox.com-on. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a fokozatos felmelegedés helyett milyen hatással lenne az Föld éghajlatára és a globális élelmiszer termelésre egy hirtelen lehűlés. A Community Land Model nevű modellező rendszer segítségével képesek voltak számszerűsíteni, hogy egy nukleáris robbanások okozta drámai lehűlés mekkora károkat okozna a globális rizs és búza termesztés, állattenyésztés, illetve halászat területein.
Éhség és tömeges kihalás
Talán nem sokkoló, hogy az eredmények több, mint aggasztóak: egy, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közötti atomháború esetében, a jelenlegi felfegyverzettség mellett 150 millió tonna korom kerülhet a légkörbe a robbanások okozta hatalmas tűzvészek miatt. A korom gyorsan terjedne szét az egész bolygón és blokkolná a napfényt, gyakorlatilag árnyékba borítva a Földet. A következmények: drasztikus lehűlés, a termények és tenyészállatok elpusztulása – vagyis nukleáris tél.
A kutatók kimutatták, hogy a globális élelmiszer termelés 90%-kal esne vissza, és 5 milliárd ember halna éhen. Az eredmények akkor is drámaiak, ha India és Pakisztán szerényebb atomfegyver készletét veszik figyelembe: az ebben a háborúban okozott tűzvészekből 47 millió tonna korom kerülne a légkörbe. A legrosszabb esetben ez 50%-kal vetné vissza a globális élelmiszer termelést, ami 2 milliárd ember halálához vezetne.
Azt fontos megjegyezni, hogy ezek a számok egy elképzelhetetlen forgatókönyvet tükröznek, rengeteg bizonytalan tényezővel. Még a számítógépes modellező technológia segítségével sem kaphatunk pontos eredményeket. Azt pedig még nagyobb kihívás lemodellezni, hogyan reagálna az emberiség erre a történelmünkben példa nélkül álló, egész bolygóra kiterjedő, katasztrofális eseményre.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. augusztus 9., 12:07
Súlyos és nagyon is valóságos nukleáris veszélyeztetettségre hívták fel a figyelmet a Nagaszaki atomtámadás évfordulóján.
Külföld
2022. augusztus 1., 19:59
Videóüzenetet intézett az orosz elnök az Atomsorompó Egyezmény 2022-es konferenciájához.
Igaz, a Föld történetében többször is előfordult, hogy az élet majdnem teljesen kihalt. Ezeket a globális kihalásokat a legtöbb esetben egy hirtelen bekövetkezett éghajlati változás vagy természeti katasztrófa okozta. Az emberiség történetében is találunk ehhez hasonló példákat: az indonéziai Tambora hegy kitörése miatt például 1816 például úgy ismert, mint "az év, amikor nem volt nyár." 1991-ben a Pinatubo hegy kitörésekor a légkörbe került 15 millió tonna kéndioxid az egész bolygó átlaghőmérsékletének 0.5 celsius fokos csökkenését eredményezte.
Egy atomháborút nem lehet megnyerni
A nukleáris téllel kapcsolatos első kutatást 1983-ban publikálták, és politikai befolyása parázs vitákat szított. A legnagyobb hatást Ronald Raegen amerikai és Mikhail Gorbacsov szovjet miniszterelnökökre gyakorolta. Reagan felismerte, hogy egy atomháború eltörölné az általunk ismert világot, ezért törvényszerű, hogy egy ilyen összecsapásban nem létezhet győztes.
Az orosz-ukrán háború körüli feszültségben most úgy tűnik, mintha elfeledkeztünk volna erről. De az atomháború nem feledkezett meg rólunk. Jelenleg több ország rendelkezik atomfegyverekkel, mint a hidegháború idején. A nemzetközi fegyverkezést szabályozó egyezmények meginogtak. Az Egyesült Nemzetek delegációi e hónapban ültek össze New Yorkban, a Nemzetközi Atomsorompó-szerződés Felülvizsgálati Konferenciáján, de a fokozódó nemzetközi feszültségben nem várható komoly eredmény.
Ez az új tanulmány csak megerősíti Ronald Raegen szavait, és bebizonyítja, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni. Minél több döntéshozó érti meg, mit jelentene a nukleáris tél, annál kevésbé valószínű, hogy elhamarkodott döntést hozzanak.
Kiemelt képünk illusztráció. (Fegyveres orosz katona áll az ukrajnai Zaporozsjei atomerőmű előtt 2022. március 8-án. Fotó: Konstantin Mihalchevskiy / Sputnik / Sputnik via AFP)
