Novák Katalin Erdélyben: a cél, hogy elkerüljük a háborút

Ehhez keresett szövetségeseket az új államfő keleti szomszédunknál. Bethlen Gáborról is hosszasan beszélt Gyulafehérváron, bár a fejedelemnek pont a háborúba való belekeveredés elkerülése nem ment valami jól.

2022. május 21., 14:36

Szerző:

Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere - mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton.

A köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője - jelentette ki Novák Katalin.

Hangsúlyozta: a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni. Nem csak Bethlen Gábor és Erdély aranykora nem ereszt, mi sem eresztjük el egymást ezután sem - tette hozzá Novák Katalin.

Bethlennel kapcsolatban Novák Katalin ezt nem említette, de az erdélyi fejedelemnek éppen a háborúból való kimaradás nem ment valami jól: 1619-ben a protestáns hadak oldalán lépett be a harmincéves háborúba, és ugyan hadisikereket aratott, célját, hogy magyar király legyen, végül nem érte el a hadjárattal.

A köztársasági elnök azt viszont elmondta: azért vannak ma ott, mert „Bethlen Gábor nem ereszt és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak és elvették azt, ami másé.”

Négyszáz év telt el azóta, de minket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy mi is építsünk: téglából, habarcsból épületeket, hitből és igéből pedig szellemi, lelki védőbástyákat - emelte ki Novák Katalin. Hozzátette: ez a kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek, ez a templom.

Emlékeztetett arra, hogy pénteken Dél-Erdélyben tíz templomban ültek örömünnepet, örültek, hogy olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely az anyaország és az ott élő magyar közösségek, reformátusok, katolikusok, evangélikusok összefogásával, az építkezés rég nem látott korszakát hozta el.

Mint mondta, az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása, a határainkon kívül gyökeret eresztett magyar közösségeink gyarapodása olyan közös érték és érdek, amely soha mások ellen nem szól.

Novák Katalin hangsúlyozta: Bethlen arra kötelez minket, hogy hittel, hitből a hitünk megmaradásáért építsünk. Amikor egyik oldalról a török, a másikról az osztrák, a német szorongatott, s közben még belviszály is fenyegetett, hitből lehetett építkezni, ez a hit a "mégis hit". Az erdélyiek hite is "mégis hit", az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem "mégis magyarok", akik szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik anyanyelvünket, továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat - jelentette ki a köztársasági elnök.

Novák Katalin kiemelte: Bethlen azért nem ereszt és mi azért nem eresztjük, mert benne szeretjük azt a magyart, akit nem a gazdagsága, nagyhatalmi fölénye, nem történelmi előjogai tettek alkalmassá arra, hogy a népét kormányozza és vezesse, hanem a felülről kapott bölcsesség és a hajthatatlanság, hogy Erdély megmaradásáért mindenkivel tárgyal, ha kell, szembeszáll, ha kell, kiegyezik, de ez mindenkor az övéi megmaradását, biztonságát és emelkedését szolgálta. Ez a bethleni politika, a szó nemes értelmében a közjó, a magyar jó szolgálata.

(Kiemelt kép: Novák Katalin köztársasági elnök beiktatási beszédet mond a díszceremónián az Országház előtt, a Kossuth téren 2022. május 14-én. Mellette Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője, az államfő főhadsegédje (j). Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Duma alsóháza hivatalosan is olyan törvénymódosítást tárgyal, ami az orosz gazdasági élet szereplőit kötelezné a hadsereg ellátására való átállásra az ukrajnai hadműveletek támogatásához.