Magyarországon is lelassulhat az internet a Vörös-tengeren történt támadás miatt

Lelassulhat az internet, mivel valószínűleg támadás miatt elszakadt három vagy több adatkábel a Vörös-tenger konfliktuszónájában. 

2024. március 5., 14:31

Szerző:

Magyarországon is lelassulhat az internet, mivel a Vörös-tenger alatti adatkábelek közül elvágtak hármat vagy négyet, amelyek fontos részei a globális internet- és kommunikációs hálózatnak – írja a a Sky News nyomán az Index. A jemeni húszi lázadók, akik november óta aktívak a térségben, azonnal cáfolták, hogy bármi közük lett volna a támadáshoz. Egyébként már februárban keringtek hírek arról, hogy az iráni támogatást élvező és komolyan felszerelt húszik már nemcsak a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajók ellen folytatják akcióikat, hanem a tenger alatti adatkábelek megrongálásával is igyekeznek káoszt előidézni a globális kommunikációban.

Az első jelentések szerint az Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet irányába tartó adatforgalom 25 százalékát érinti a kábelszakadás. A húszik a brit és az amerikai katonai műveleteket teszik felelőssé a rongálásért, de bizonyítékot ehhez nem szolgáltattak.

Az elsősorban internetforgalomért felelős tenger alatti optikai kábelek közül az Asia-Africa-Europe 1, a Europe India Gateway, a Seacom és a TGN-Gulf nevűek érintettek. A Dzsibutiban is szolgáltató Seacom közleménye arról ír, hogy az elsődleges vizsgálataik szerint a jemeni vizek alatti térség, azaz a Vörös-tenger déli része érintett a sérülésekben. Az adatforgalom egy részét átterelték ugyan, de bizonyos szolgáltatások nem működnek.

Magyarországon is érzékelhető a lassulás, elsősorban azoknál a felhasználóknál, akik Ázsiával kommunikálnak valamilyen formában. A videóhívások esetleg ellehetetlenülnek, ilyenkor bizony vissza kell váltani – mondjuk – csak hangban folytatott kommunikációra, esetleg visszatérni a szöveges üzenethez, ha nagyon zavaró a lassulás – írja a lap. 

A kereskedelem után az internet is akadozhat a konfliktus miatt

December végén egy, a húszi lázadókhoz köthető Telegram-fiók fenyegetéseknek tűnő üzeneteket tett közzé a Jementől nyugatra fekvő Bab el-Mandeb-szoroson át húzódó tucatnyi optikai kábel ellen. A lehetséges problémára szakértők is felhívták a figyelmet, hiszen az Európa és Ázsia közötti hatalmas mennyiségű adat- és pénzmozgás, valamint az üvegszálas kábelek kötege éppen azon a területen halad keresztül, ahol a húszik a legaktívabbak.

Eddig azzal a magyarázattal áltatták magukat a téma szakértői, hogy a kábelek általában alaposan beágyazódnak a tengerfenékbe, és a húszik eddig ismert fegyverarzenáljában nincs olyan eszköz, amelyet az optikai kábelek ellen bevethetnének. Erre bizony a mostani akció alaposan rácáfolt.

Bruce Jones a Brooking Institutiontől, aki sokat írt a tenger alatti kábelek fontosságáról, azt mondja, vannak potenciálisan egyszerűbb technikai eszközök egyes tenger alatti kábelek megrongálására, különösen azokon a helyeken, ahol azok sekélyebb vizekben vannak lefektetve. Stronge nem tartotta kizártnak, hogy a húszik képesek lennének legalább néhány tenger alatti kábelt részben megrongálni.

A NATO már tavaly – az Északi Áramlat elleni támadásokat követően – új részleget hozott létre a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmének koordinálására. Tengerészeti elemzők úgy látják, ezen eszközök védelme egyre fontosabb feladat a haditengerészet számára, különösen Európa infrastruktúrával telített vizeiben.

2023 őszén pedig a dániai Bornholm szigetnén – az Északi Áramlat 2-őt ért feltételezett szabotázs helyszínétől nem messze – ment el az áram egy vélhető szabotázsakció következtében. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Veszteglő tartályhajók a Vörös-tengeren. Fotó: Ahmed HASAN / AFP)