Célpont lehet Olaszország is a húszi lázadók szerint
Az olaszok tartsák magukat távol a vörös-tengeri-katonai beavatkozásoktól, figyelmeztetett a húszi lázadók vezére.
Mohamed Ali al-Húszi, a jemeni húszi lázadók egyik vezetője üzent: Olaszországnak vigyáznia kell, ha megtámad bennünket, célponttá válik – írta meg a Telex. A jemeni húszi vezető nyomatékosította: Olaszország maradjon semleges, és ne vegyen részt a vörös-tengeri katonai beavatkozásban.
A tervek szerint az Aspides (Pajzs) európai katonai misszió február 19-én indul, francia, német, görög és olasz részvétellel. Az misszió célja a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajók védelmének biztosítása. A misszió felhatalmazással bír arra vonatkozólag, hogy az hajókat támadó jemeni húszik elleni ellentámadást hajtsanak végre. Az olasz Duilio hadihajó látja el a katonai beavatkozás taktikai parancsnokságát.
Október 7-i terrorcselekmény óta kiemelt nemzetbiztonsági készültség van Olaszországban a Hamász palesztin szélsőséges szervezet miatt. Közel 30 000 helyszínen erősítették meg a katonai vagy rendőri védelmet, beleértve az Egyesült Államok és Izrael olaszországi intézményeit is.
A terrorkészültséget tovább fokozták, miután február elsején a firenzei amerikai konzulátus épületére Molotov-bombákat dobtak. A merényletet videóüzenettel egy magát a Hamászhoz közelinek valló csoport vállalta magára, és támadássorozattal fenyegette meg Olaszországot.
A húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítása
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. február 2., 16:41
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint lépéseket kell tenni a hútik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, és segíteni kell a jemeni kormányt, hogy megerősítse a parti őrségét. Az ehhez szükséges források az Európai Békekeretben rendelkezésre állnak.
Külföld
2024. január 23., 15:45
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra a jemeni húszi lázadókkal, de szükség esetén habozás nélkül kész újabb önvédelmi válaszlépésekre.
Külföld
2024. január 15., 19:08
A nyugati nagyhatalmak és a jemeni húszi felkelők között egyre nyíltabban zajlik a fegyveres konfliktus.
Mint arról korábban beszámoltunk, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint lépéseket kell tenni a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, és segíteni kell a jemeni kormányt, hogy megerősítse a parti őrségét. Az ehhez szükséges források az Európai Békekeretben rendelkezésre állnak. Még Brüsszelt is felszólította, hogy erőteljesebben lépjenek fel a terrorizmus ellen.
A külgazdasági és külügyminiszter azt írta, hogy ha az Európai Unió és a nyugati világ nem lép fel határozottan, akkor „azzal kell számolnunk, hogy az európai gazdaságoknak és vállalatoknak hosszú ideig kell majd ezzel a bizonytalansági tényezővel szembesülniük.”
Közös kiállás a húszi lázadók ellen
A világ 12 országának kiadott nyilatkozata szerint a huszi lázadók által végrehajtott támadások a Vörös-tengeren „illegálisak, elfogadhatatlanok és mélységesen destabilizálóak”. Washingtoni tisztségviselők szerint az amerikai hadsereg előkészítette a lehetőségeket a huszi lázadók elleni csapásra. A szövetségesek a lázadók hajóit, drónkilövő állásait és parti radarberendezéseit támadnák, valamint a lőszert tároló helyszíneket is. Ennek ellenére a húszi célpontok elleni csapások kivitelezése nem egyszerű, mivel sok fegyverrendszerük mobil.
Mint ahogy korábban már beszámoltunk róla, a lázadók által végrehajtott támadások feszültséget okoznak az Egyesült Államok és a szövetségeseik között, és jelentősen emelik a tengeri szállítási díjakat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a húszikat, hogy hagyjanak fel a hajózás elleni támadásaikkal. Az Egyesült Államok óvatos az erő alkalmazásával, igyekeznek diplomáciai úton kezelni a konfliktust és elkerülni a közvetlen konfrontációt. Jement egy fegyveres konfliktus mélyebb nyomorba döntené, ahol a már így is megnégyszereződött segélyre szorulók száma 2014 óta.
(Kiemelt képünk: A jemeni Huthi-lázadók fegyveres támogatói szolidaritási tüntetésen vesznek részt a palesztin Hamász mozgalom Izrael elleni fegyveres ellenállása mellett Szanaában 2024. február 1-jén. Fotó: MOHAMMED HUWAIS / AFP)
