Az új évben egyre több háború fenyeget

Két éve még békés volt a világ, napjainkhoz képest, de voltak intő jelek Ukrajna miatt, hiszen az orosz hadsereg katonákat koncentrált határai közelébe. Az amerikai titkosszolgálat is jelezte a támadás előkészületeit. Azonban 2023. október 6-án semmi sem utalt arra, hogy hamarosan háború lesz Izraelben – írta meg a Népszava.

Kockázatelemző intézetek rendszeresen tesznek közzé konfliktusra figyelmeztető jelentéseket, de sok tényező előre nem látható. A világ biztonsága nagyban függ a 2024-es amerikai választások kimenetelétől. Mivel az USA politikai élete a választási kampányra összpontosul, ez lehetőséget ad Kínának a kibontakozásra, és geopolitikai terjeszkedésre. 

Az aktuális helyzet szerint nem lehet pontosan megjósolni, hogy Kína kihasználja-e azt a helyzetet, hogy megtámadja Tajvant és újabb fegyveres konfliktust idéz elő. Hszi Csin-ping elnök többször is kijelentette, hogy Kína és Tajvan egyesítése elkerülhetetlen, de a jövőre vonatkozó konkrét terveket illetően nem nyilatkozott. Az elnökválasztás előtt álló Tajvan továbbra is hangsúlyozza, hogy csak a sziget népe dönthet a jövőjéről, és mindkét nagy politikai párt Tajvan védelmének megerősítése mellett kötelezte el magát. A helyzet azonban feszült, és a két oldal közötti feszültség akár fegyveres konfliktushoz is vezethet, ezért fontos, hogy mindkét fél tárgyalásokra törekedjen, és a béke és stabilitás mellett kötelezzék el magukat. 

Vang Zai-hszi, a volt kínai Tajvani Ügyek Irodájának helyettes vezetője és a kínai hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya szerint nem zárható ki egy katonai összecsapás lehetősége a Tajvani-szorosnál, ha a „szélsőségesen függetlenségpárti” Lai lesz Tajvan következő elnöke. Azonban ennek jelentős geopolitikai és gazdasági következményei lennének, szembeállítva Kínát az Egyesült Államokkal. Ezt Kína is pontosan tudja, s a nyugati biztonsági tisztviselők is inkább úgy vélik, hogy a harcias megnyilvánulásokat nem követik tettek Lai megválasztása esetén sem. Peking várhat, és lépéseik a májusban hivatalba lépő Tajvani elnök politikájától is függhetnek.

Az teljesen világos, hogy Kína gazdasági szempontból nem engedhet meg magának egy katonai összecsapást, mivel az Egyesült Államok nyilvánvalóan  büntetőintézkedésekkel válaszolna, ha agresszorként kezd el viselkedni. Emellett Peking továbbra sem tért magához a koronavírus-járvány utáni gazdasági leállásból, és számos problémával küzdenek az ingatlan- és infrastrukturális ágazatokban. Ugyan a kínai elektromosautó-ágazat globális eladásai gyorsan növekednek, ez önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat

Sokkal nagyobb az esély egy Kína-Tajvan konfrontáció helyett egy az Egyesült Államok-vezette szövetségesek által a jemeni húszik ellen indított csapásra. A szövetséges erők szerdán egy utolsó figyelmeztetést adtak ki az Irán által támogatott milíciának, hogy hagyjon fel a nemzetközi hajózás elleni támadásokkal, máskülönben viseljék a „következményeket” – írta meg a Népszava. 

A világ 12 országának kiadott nyilatkozata szerint a huszi lázadók által végrehajtott támadások  a Vörös-tengeren „illegálisak, elfogadhatatlanok és mélységesen destabilizálóak”. Washingtoni tisztségviselők szerint az amerikai hadsereg előkészítette a lehetőségeket a huszi lázadók elleni csapásra. Az szövetségesek a lázadók hajóit, drónkilövő állásait és parti radarberendezéseit támadnák, valamint a lőszert tároló helyszíneket is. Ennek ellenére a húszi célpontok elleni csapások kivitelezése nem egyszerű, mivel sok fegyverrendszerük mobil.

A lázadók által végrehajtott támadások feszültséget okoznak az Egyesült Államok és a szövetségeseik között, és jelentősen emelik a tengeri szállítási díjakat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a húszikat, hogy hagyjanak fel a hajózás elleni támadásaikkal. Az Egyesült Államok óvatos az erő alkalmazásával, igyekeznek diplomáciai úton kezelni a konfliktust és elkerülni a közvetlen konfrontációt. Jement egy fegyveres konfliktus mélyebb nyomorba döntené, ahol a már így is megnégyszereződött segélyre szorulók száma 2014 óta.

A Közel-Keleten továbbra is feszült a helyzet. Az Irán atomfegyverre történő szertételének beláthatatlan következményei lennének a térség biztonságára. A Gázai összecsapások továbbra sem értek véget, és fennáll a veszélye annak, hogy átterjednek a térség más államaira. A Hezbollah és Izrael közötti konfliktus kockázata továbbra is fennáll, de a libanoni szervezet tisztában van azzal, hogy egy ilyen támadás saját megsemmisülésével járna. Továbbá Irakban is nő a feszültség.

Venezuela és Guyana között feszültségek vannak, miután egy vitatható referendumon Venezuela polgárai úgy döntöttek, hogy sajátjuknak tekintik az Essequibo tartományt, amely a nyersanyagban gazdag terült. Venezuela régóta állítja, hogy az Essequibo folyó természetes határt képez a területen, és Nivolás Maduro venezuelai adminisztrációja megpróbálja jogi manőverekkel tartományként megjelölni. Az állami olajtársaság engedélyeket is kiadott a nyersolaj kitermelésére a régióban.

(Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP)