Sarokba szoríthatja Putyint egy új ukrán front

A gabonamegállapodás hatályának lejártával az oroszok intenzíven bombázták a kisebb-nagyobb ukrán gabonakikötőket. Kijev ezzel tulajdonképpen kényszerhelyzetbe került, meg kellett védenie a kikötőit, és új útvonalat kellett találnia a gabonaszállításra, hogy az áru eljusson a piacokra.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének elemzése szerint Kijev kijelölte az új útvonalakat egy a tengeri aknáktól megtisztított részen, és már több hajó is elindult a kikötőkből.

A gabonaszállítók a parttól legfeljebb 20 kilométeres távolságban, a tengerpart mentén haladnak, lényegében végig NATO-felségvizeken Románia, Bulgária, majd Törökország partjainál.

Thea Dunlevie, a Center for Maritime Strategy nevű washingtoni székhelyű agytröszt vezető elemzője a New York Timesnak elmondta, a NATO-országok azzal is segítették Ukrajnát a folyosó biztosításában, hogy légi járőrökkel figyelték az orosz tevékenységet a Fekete-tengeren – írja összefoglalójában az RTL.

Ukrajna maga is támadásba lendült, leginkább drón-motorcsónakokkal támadtak hajókat, illetve a brit Strom Shadow robotrepülőgépeknek jutott komoly szerep.

Washington korábban azért nem adott a rakétákból az ukránoknak, mert attól félt, hogy azokat Kijev Oroszország területe ellen vetné be. Az ukránok ugyanakkor most tisztázhatták, hogy krími célpontokat támadnának vele, ami viszont a legtöbb ország szerint ma is Ukrajna része, hiába szállta meg, majd annektálta azt Oroszország 2014-ben.

Kaiser szerint a Krím elleni támadásoknak szimbolikus szempontból is nagy szerepük van, segítenek az ukrán morált fenntartani, míg az oroszokét rombolni. Az orosz középosztálynak ugyanis a félsziget nagyjából az egyetlen olyan tengerparti nyaralóhelye, ahova el tud utazni. Az is sokat számít, ha az ukrán különleges erők beszivárognak a félszigetre, végrehajtanak egy akciót, majd rövid időre felvonják a kék-sárga lobogót.

Az ukránok egy ideje már nem is erőltetik a nagy szárazföldi támadásokat, inkább ismét a precíziós fegyverekkel pusztítják az orosz ellátási láncot, mivel jelenleg az a reális cél, hogy megnehezítsék a Krím-félsziget ellátását.

Amennyiben sikerül annyira megközelítenie az ukrán hadseregnek a dél-ukrajnai vasútvonalat, hogy a tüzérségük elérje, akkor a Krímet már csak a sebezhető kercsi hídon át lehet majd ellátni, illetve hajókkal, amiket viszont a drónmotorcsónakok, a hajó elleni rakéták és robotrepülőgépek veszélyeztethetnek.

(Kiemelt kép: ez a Maxar Technologies által kiadott kézi műholdkép a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd, valamint a vasútvonal egyes szakaszainak javítását mutatja közelről 2022. október 12-én. Fotó: AFP / Műholdfelvétel ©2022 Maxar Technologies)