Két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország (és Lengyelország) ellen az egyenlőség és az alapvető jogok védelme ügyében – közölte csütörtökön az Európai Bizottság. Hangsúlyozták: az egyenlőség, a méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása az unió alapvető értékei, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzít, az Európai Bizottság pedig az összes rendelkezésére álló eszközt felhasználja ezen értékek védelmére. 

Magyarország esetében a jogsértési eljárások megindításának egyik oka a nemrég elfogadott törvény, amely megtiltja, hogy olyan tartalmat tegyenek elérhetővé tizennyolc éven aluliak számára, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, vagy jeleníti meg. A másik eljárás amiatt indul, hogy a könyvkiadóknak az LMBTQ-tartalmú gyermekkönyvek esetében kötelező azt feltüntetni a kiadványon.

A magyar kormánynak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság érveire. Ellenkező esetben az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy indokolt véleményt küld, majd egy további lépésben az Európai Unió Bíróságához fordul.

Az Európai Bizottság közleményében leírja, hogy Magyarországon június 23-án hirdettek ki egy olyan törvényt, amely számos korlátozó és diszkriminatív intézkedést tartalmaz, például megtiltja vagy korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést 18 éven aluliak számára, amelyek nemváltoztatásról, vagy homoszexualitásról szólnak. A kiskorúak védelme jogos közérdek – ezt az EU is így gondolja – ebben az esetben azonban Magyarország nem tudta megmagyarázni, hogy a gyermekek jólétére miért káros az LMBTQ-tartalom elérése. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a magyar rendelkezések az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot is sértik.

Az Európai Bizottság berlini irodája 2021. június 23-án. Fotó: Christoph Soeder / AFP

Az Európai Bizottság hat pontban sorolta fel, hogy milyen jogszabályokat sért szerinte a magyar törvény.

Elsőként az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet sérti meg, mivel Magyarország indokolatlan korlátozásokat vezetett be, amelyek hátrányosan és aránytalanul megkülönböztetik az embereket szexuális irányultságuk alapján.

Másodszor, a megtámadott rendelkezések némelyike ​​sérti az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet is. A törvény tiltja a kiskorúak számára különböző szexuális irányultságú tartalmat megjelenítő szolgáltatások nyújtását, még akkor is, ha ezek a szolgáltatások más tagállamokból származnak.

Harmadszor, Magyarország nem tudta igazolni a határokon átnyúló szolgáltatások korlátozását.

Negyedszer, Magyarország elmulasztotta előzetesen értesíteni a Bizottságot a megtámadott rendelkezések némelyikéről, annak ellenére, hogy az egységes piaci átláthatóságról szóló irányelv erre kötelezte.

Ötödször, a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának alapelveit, nem bizonyította, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak. 

Hatodszor: az adatvédelemhez való jogot is sértik egyes vitatott rendelkezések.

A másik ügy, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, az az LMBTQ-tartalmú gyermekkönyvekkel kapcsolatos szabályozás. A Bizottság közölte: 2021. január 19-én a Magyar Fogyasztóvédelmi Hatóság kötelezte egy, az LMBTQ embereket bemutató, gyerekeknek szóló könyv kiadóját arra, hogy tegyen közzé egy nyilatkozatot arról, hogy a könyv a „hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” ábrázol. Ez a testület szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyet az EU Alapjogi Chartájának 11. és 21. cikke szabályoz, valamint sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet.

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy hivatalos felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy ítéli meg, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérést illetően előírt tájékoztatási kötelezettséggel Magyarország korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánításának szabadságát, és hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján. Hozzáteszik, Magyarország nem indokolta ezen alapvető jogok korlátozását, és nem adott indokolást arra sem, hogy a gyermekek LMBTQ-tartalomnak való kitettsége miért lenne káros a jólétükre, vagy miért ne felelne meg a gyermek mindenek felett álló érdekének.

(Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. június 8-án, amikor a koronavírus-járvány miatti 15 hónapos szünet után ismét plenáris ülésre várja a képviselőket a terem. MTI/EPA/AP pool)