Harminc éve robbantották fel Lockerbie felett a Pan Am légitársaság repülőgépét
1988. december 21-én, kétszáznegyvenhárom utassal - köztük négy magyar állampolgárral - és 16 fős személyzettel utazott Skócia felett a legendás Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó, 103-as járata, amikor Lockerbie felett felrobbant és darabjaira hullott.
Senki sem élte túl a katasztrófát, tizenegy ember pedig a becsapódó roncsdarabok alatt lelte halálát a skót városban.
A Clipper Maid of the Seas névre keresztelt Boeing 747-121-es jumbo jet kora legszebb és legnagyobb utasszállító repülőgépe, a Pan Am légitársaság egyik ékköve volt.
Az egyik fekete dobozból, amely a pilótafülkében zajló beszélgetést és hangokat veszi fel, viszonylag hamar kiderült, hogy robbanás történt a gép fedélzetén. A járat este fél 7-kor szállt fel a londoni Heathrow-n, majd 19:02-kor egy óriási robbanást lehetett hallani a felvételen.
A detonáció egy 50 centiméteres lyukat hagyott a géptesten, ami azonnali nyomáskülönbséget eredményezett. A nyomozók megállapították, hogy a gép orra levált, amitől a gép szabadesésbe kezdett, közben darabjaira hullott, és egyenesen Lockerbie városára zuhant. A roncsok 2189 négyzetkilométernyi területen szóródtak szét.
Bár az utasok nagy része az oxigénhiány miatt elveszítette eszméletét, a törvényszéki szakértők szerint néhányan – köztük a repülőgép kapitánya – magukhoz térhettek és öntudatuknál lehettek a becsapódás utáni pillanatokban is.
A katasztrófa utáni pillanatok és hetek pokoliak voltak a hozzátartozók és Lockerbie lakői számára is. A helyiek napokon keresztül együtt éltek a kertjeikben és az utcákban szétszóródott holttestekkel, mivel a nyomozók nem mozdíthatták el őket, míg le nem fotózták őket, rögzítették a nyomokat. Volt egy férfi, aki már könyörgött, vigyék el egy szőke kisfiú holttestét a háza elől, mert nem bírja tovább nézni..
ARP1996870A Nes and Starnak nyilatkozó Peter Giesecke éppen tévét nézett, amikor borzalmas dörgésszerű hangokat hallott. Percekkel később házának ablakai berobbantak, szilánkok borítottak mindent. Rokona, aki önkéntes tűzoltó volt azonnal útnak indult, de ő is segíteni akart, keresett egy zseblámpát, mert korom sötét volt. Ahogy kilépett a házából, rögtön egy holttestre lépett. Egy kislány feküdt előtte, már csak egy cipő volt rajta.
A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy a gép első rakterében egy 350-450 gramm közötti tömegű plasztikbomba robbant.
Mivel a Pan Am amerikai légitársaság volt, az FBI is csatlakozott a nyomozáshoz, hogy megállapítsa, terrortámadás történt -e (erre azért volt szükség, mert azon túl, hogy eleinte nem lehetett tudni, mi okozta a robbanást, a légiközlekedés történetében legalább két olyan eset is volt, amikor valaki az életbiztosításért robbantotta fel - vagy próbálta felrobbantani - gépen ülő családtagját). Később kiderült, hogy több terrorfenyegetés is érkezett a Pan Am-hez, amelyet a titkosszolgálatok állítólag nem vettek komolyan.
A nyomozás során végül közel tizenötezer tanút hallgattak meg.
1991-re sikerült azonosítani két merénylőt, a líbiai állampolgárságú Abdelbaszet Ali Mohamed Al-Megrahi és Al-Amin Kalifa Fimaht. Al-Megrahi líbiai hírszerző tiszt és a Libyan Arab Airlines (LAA) légitársaság biztonsági tisztje, Fimah pedig a máltai nemzetközi repülőtér helyi LAA alkalmazottja volt, akik - a vád szerint - az utasítást a líbiai diktátortól Moammer al Kadhafitól kapták. Megrahi 27 évet töltött skót börtönben, ami után 2009-ben hatalmas felháborodásra 2009-ben, prosztatadaganata miatt hazaengedték. 2012-ben halt meg Tripoliban.
Sokan máig úgy gondolják, a két férfi bűnbak volt, akiknek kirakatpert rendeztek, hogy az amerikai és brit érdekeket szolgálják és valójában mások állnak a merénylet mögött.
A katasztrófa is hozzájárult ahhoz, hogy végül 1991-ben a Pan Am csődbe ment. A hozzátartozók pereket indítottak ellenük, és a cég hiába próbálta mosni magát azzal, hogy ha a merénylet előtti napokban az amerikai titkosszolgálatokhoz érkező figyelmeztetések hatására megszigorították volna a Pan Am-járatok biztonsági ellenőrzését, akkor lehet a tragédia meg sem történik.
A Pan Am mellett Líbia is fizetett az áldozatok családtagjainak, áldozatonként 8 millió dollárt és elismerte hivatalosan is felelősségét a tragédiában. A kártérítés kifizetése után az ENSZ törölte a négy évvel korábban felfüggesztett szankciókat, és az amerikai embargó is megszűnt.
