Gazdasági kilátások – sok bizonytalansággal
Angela Merkel német kancellár újévi beszédében nehéz évet jelzett honfitársainak. Elismerte: nem várható, hogy gyorsan maguk mögött hagyják a recessziót, de bízik benne, hogy az ország leküzdi a válságot. Sőt, abból megerősödve kerül ki s nem jut többé hasonló helyzetbe. A válság elhárításához szükséges legfontosabb intézkedések a kancellár szerint: a pénzpiacok új szabályozása, a munkahelyek megőrzése és a vállalatok hitelhez jutási feltételeinek javítása.
Hans-Peter Keitel, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke újévi üzenetében ugyancsak hangsúlyozta, hogy 2010 alig lesz könnyebb 2009-nél. Igaz, a német gazdaság nem kerül újabb lejtmenetbe, de 2014-ig vagy 2015-ig el fog tartani, hogy az ország gazdasági teljesítménye újra elérje a 2007. évi szintet – figyelmeztetett.
Növekedés 1.2 vagy 2.5 százalék?
2010 első napjaiban a német gazdaság legalapvetőbb kérdései, hogy - a tavalyi, 5 százalékot közelítő visszaesés után - idén mennyire sikerül feltornászni a gazdasági növekedés ütemét, (tompítva a munkanélküliség emelkedését és növelve az állami adóbevételeket) - másrészt milyen mértékű költségvetési hiánnyal sikerül átvészelni az évet.
A helyzet rendkívül bizonytalan. Erre utal, hogy a tizenkét legrangosabb műhely (gazdaságkutató – és pénzintézetek) szakemberei előrejelzéseiben a gazdasági növekedés várható üteme 1,2 és 2,5 százalék között mozog.
Nyilvánvaló, hogy a növekedés hajtóerejét a beruházásoknak, de még inkább az exportnak kell adnia, hiszen a munkanélküliségi ráta (még ha a korábban feltételezettnél alacsonyabban is) de tovább emelkedik, míg a lakossági fogyasztás stagnál, vagy akár 0,5-0,7 százalékkal vissza is eshet. A várható munkanélküliségi rátát a legderűlátóbbak 8,3, a legpesszimistább Commerzbank ezzel szemben 9,6 százalékban határozta meg. Ugyanakkor az exportban 5 - 8,4 százalék közötti növekedést várnak a kutatói műhelyek.
A cégek többsége javulásra számít
Az IW kölni gazdaságkutató intézet legutóbbi felmérésében az abba bevont 44 szakmai szövetségből 27 javuló, 7 változatlan, 10 az egy évvel korábbinál kedvezőtlenebb helyzetéről adott számot. Michael Hüther, az intézet igazgatója úgy látja, hogy „a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságon továbbra sem jutottunk túl, s az egyes ágazatokat az új évben is keményen fog érinteni. A legnehezebben azonban túl vagyunk, s az év folyamán a többség újra felszálló ágba kerül.” A 44-ből 20 ágazatban a 2009. évit valamivel meghaladó termelést vagy forgalmat valószínűsítenek, két további ágazatban – energetika- és vízgazdálkodás, valamint vas- és acélkohászat – a múlt évihez képest erőteljesebb teljesítménnyel számolnak. Változatlan termeléssel, illetve forgalommal 9, a 2009. évit is alulmúló forgalommal 12 ágazat számol.
A beruházások tekintetében a 44-ből csupán 9 ágazatban terveznek bővítést, 24 ágazat a 2009. évivel azonos, 11 viszont annál alacsonyabb beruházási volument tervez.
Növekvő munkanélküliség
A válság elhúzódása leginkább a foglalkoztatási kilátásokat rontja: a 44-ből csupán 16 ágazatban terveznek a múlt évivel azonos létszámot, 27-ben „aligha elkerülhetőnek” tartják a munkavállalói létszám csökkentését, bővítésből pedig egyetlen ágazatban, a bőriparban indulnak ki.
12 ágazatban, (köztük a bányászatban, a nyomdaiparban, az építőiparban, a kézműiparban, a kiskereskedelemben és a vendég-látásban) 2010-re a jövedelmezőség romlását valószínűsítik, míg a német ipar vezető ágazatának számító gép- és berendezés-gyártásban „különösen visszafogott” várakozásokkal kezdik az új évet.
A szövetségi költségvetés több mint két ötödével gazdálkodó Munkaügyi és Szociális Minisztérium előirányzatának 14,8 százalékos, 146,82 milliárd euróra történő emelése figyelemreméltó. A teljes kiadási előirányzat 7,2 százalékos emelkedését több mint kétszeresen meghaladó növekedés oka a munkanélküliek száma várható emelkedése, akiknek támogatása jóval több forrást igényel.
Vita a koalícióban a költségvetésről
Jelentősen különböznek a költségvetési hiánnyal kapcsolatos várakozások is. Az biztos, hogy 2010-ben a költségvetés hiánya bőven felette lesz az európai stabilitási paktumban meghatározott 3 százaléknak. A berlini gazdaságkutató intézet (DIW) a GDP-hez viszonyítva 4,1, míg a legborúlátóbb Deutsche Bank 6,3 százalékos deficitet valószínűsít.
2009 - 2010 fordulójára élénk vita alakult ki a koalíciós partnerek, a kereszténydemokraták és a liberálisok között a további adó-csökkentések, illetve a költségvetési szigor fenntartása kérdésében.
A 2010-re előirányzott szövetségi kiadások rekordnagyságúak: az előző évi 303,3 milliárd euróval szemben 325,4 milliárdot tesznek ki, míg a tervezett bevételek – 239,6 milliárd euró - a 2006. évi szintre csökkennek. A költségvetés tervezett hiánya a 85,8 milliárd euró új hitel- felvétellel, valamint a bankok megmentését és a konjunktúra-élénkítést szolgáló 4,5 milliárdos pótlólagos kiadással együtt eléri a 100 milliárd eurót, ezzel az állami eladósodásnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a 2009. évi 73 százalékról 78 százalékra emelkedik.(Az EU maastrichti szerződésében rögzített érték 60 százalék).
Takarékosság vagy adócsökkentés?
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter „keserűnek, de szükségszerűnek” nevezte az őszi választások miatt a szokottnál később kidolgozott és a törvényhozás elé hozott költségvetési törvénytervezetet. A pénzügyi kormányzat 2008-ban, a válságot megelőző időszakban a majd 86 milliárd helyett még mindössze 6 milliárd euró hitelfelvétellel számolt.
A kormány által elfogadott költségvetési tervezetet egyébként mind az ellenzék, mind a nagy gazdasági szervezetek bírálják. Carsten Schneider, az SPD-frakció költségvetési szakértője szerint Schäuble azért vesz fel szükségtelen nagyságú hiteleket, hogy a választási ajándékokat finanszírozza. (Májusban a 18 milliós lélekszámú Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország legnépesebb tartományában rendeznek helyi parlamenti választásokat.)
Martin Wansleben, az Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) főtitkára bírálta az állami eladósodás növekedését, mondván: „A kiadásokat is keményen vissza kell fogni, a szubvenciókat a fűnyíró-elv alapján kell csökkenteni.” A legtöbb vitát egyébként a szállodai szállásköltségeknek a 19 százalékos áfa-kategóriából a 7 százalékos kedvezményes kategóriába történt átsorolása váltotta ki.
Rainer Brüderle, a liberális FDP gazdasági és technológiai minisztere szerint az adóterhek csökkentésére lenne szükség, hogy növelhessék a foglalkoztatottságot. Röviddel a növekedés-serkentési törvény elfogadását követően Rainer Brüderle gazdasági és technológiai miniszter bejelentette: nem áll meg az adócsökkentési program, következő lépésként egy évi 20 milliárd eurós megtakarítással járó adócsökkentési csomag kidolgozását és törvényerőre emelését tűzte célul. Schäuble pénzügyminiszter azonban az adóterhek alakulására vonatkozó konkrét tervekről csak az adóbevételek alakulására vonatkozó, májusban nyilvánosságra kerülő számítások ismeretében, (s egyben a május elején esedékes észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások után) lesz hajlandó beszélni. Egyesek tudni vélik, hogy a munkanélküliségi járulékot 2011-ben a közelmúltban 2,8 százalékra mérsékelt szintről 4,5 százalékra emelnék. Az viszont nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy német belpolitikai élet egyik központi kérdése az elkövetkező hónapokban is a költségvetési pozíciók javításának mikéntje lesz – különös tekintettel az FDP további, ambiciózus adócsökkentési terveire.
Juhász Imre (Berlin)
