Uniós megállapodás menekültügyben: Orbán máris tiltakozik
Nem kötelező a menedékkérők átvétele, és nem csak pénzzel lehetne ezt kiváltani: ebben a két alapvető kérdésben született megállapodás csütörtökön este az uniós tagállamok között. „Brüsszel visszaél a hatalmával”, és „át akarják telepíteni erővel a migránsokat Magyarországra” –kommentálta a döntést a magyar miniszterelnök.
A tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsában csütörtökön egyezségre jutottak a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletről. Ezzel egy több mint nyolc éve húzódó problémára találtak megoldást. A tervezet értelmében a tagállamok a migráció által leginkább sújtott országokból évente harmincezer embert telepítenének át más tagországokba, aki pedig ezt nem akarja, az kiválthatja ezt pénzzel vagy például a menekültügy kezelését segítő személyzet küldésével – írja a Telex.
A végleges döntést Európai Parlamentnek és a miniszteri Tanácsnak kell közösen meghoznia. A most elfogadott javaslatokat még 2020-ban adta be az Európai Bizottság, de a történet a 2015-ös migrációs válságig, a gyökerei pedig még régebbre, a schengeni határok legutóbbi módosításáig érnek.
Az Európai Bizottság többek között azzal enyhítette volna a 2015-ös migrációs válságot, hogy vészhelyzetben helyezzék át az EU-n belül a valószínűleg megalapozottan menedéket kérők egy részét. A tagállamok 2015-ben meg is szavaztak egy ilyen átmeneti rendszert 120 ezer emberre. A magyar kormány nemmel szavazott az elképzelésre.
Elutasították, hogy 54 ezer, alapos indokkal menedékkérelemért folyamodó embert tőlünk vigyenek át más tagországokba. Ezzel azt akarták megelőzni, hogy Magyarországot „frontországnak” minősítsék és hotspotot hozhassanak létre nálunk. Ezzel 1294 menedékkérőt kellett volna átvennünk máshonnan, amit a magyar kormány így nem hajtott végre.
Az Európai Bizottság 2016-ban már készített egy átfogó javaslatot a menekültügyi helyzet rendezésére. Erről már akkor a miniszteri Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kellett volna közösen döntenie. Az elakadást az okozta, hogy az Európai Parlament ki tudott alakítani a tervezetről egy saját álláspontot, a miniszteri Tanács nem. 2020-ban új javaslat készült s erről született döntés múlt hét csütörtökön a Tanácsban.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a csütörtöki ülésen és másnap az M1-en is azt a kormányálláspontot hangoztatta, hogy „Brüsszelben megkeresték azt a testületet, ahol – a hatalommal visszaélve – át lehetett ezt vinni egy többségi szavazással”.
Azonban a hazai kormányzati propaganda állításával szemben a tanácsi tervezet nem az áthelyezést, hanem a szolidaritást tenné kötelezővé – hangsúlyozza a Telex összefoglalója. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a menedékkérők átvételét kiválthatnák a tagállamok, ha a túl sok kérelem miatt aktiválni kellene a rendszert. A Tanács közleménye leszögezi:
„soha egyetlen tagállamot sem köteleznének arra, hogy áthelyezéseket hajtson végre”.
Piotr Müller, a legnagyobb lengyel kormánypárt szóvivője arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben próbálnak koalíciót építeni a javaslat ellen, de a képviselők álláspontja általában liberálisabb a tagállamokénál.
Az alku végső formáját az EP mellett a Tanácsnak is meg kell szavaznia. Utóbbinál nem kellett minden tagállam beleegyezése. Elég hozzá a minősített többség, azaz a tagállamok 55 százaléka, amelyek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviselik.
(Kiemelt kép: menekültek várakoznak katonák felügyelete alatt, hogy átléphessék a szlovén-osztrák határt a szlovéniai Sentilj városában 2015. november 6-án. Fotó: Rene Gomolj/AFP)
