Hevesen bírálják a magyar gazdaságpolitikát, de az mégis eredményeket mutat fel. 2014 első félévében 3,5 százalékkal nőtt a belföldi össztermék- írja Peter Bognar.

A Washington Post szerkesztőségi cikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy Közép- és Kelet-Európában ünnepségekkel emlékeznek meg a rendszerváltás 25. évfordulójáról, ám közben aggasztó jelek utalnak arra, hogy gyenge vezetés miatt veszélybe került a fordulat néhány alapvető vívmánya.

A dél-sziléziai Piotrowice lakosai rendkívül büszkék az ország egyik legöregebb tölgyére, amely azonban napok óta ég, és a tűzoltók véleménye szerint nem lehet még 1-2 napig megmondani, meg tudják-e menteni a teljes megsemmisüléstől.

Román szomszédaink, még mielőtt önálló államiságuk létrejött volna, Németországból importáltak maguknak uralkodót. I. Károly, aki a Karl von Hohenzollern-Sigmaringen-dinasztia sarjaként s nem mellesleg hercegként látta meg a napvilágot (1839), 27 éves fejjel lett az egyesült román fejedelemségek ura, majd 1881-től Románia királya. Azóta több mint 130 év telt el. A Németország legdélibb feléből való Hohenzollerek egészen a kommunista hatalomátvételig „kitartottak”, de ugyan ki gondolta volna, hogy a román nép most, 2014-ben nem „meghív”, hanem megválaszt egy tőről metszett németet államfőnek? Aki ugyan nem délnémet, hanem szász ősökre tekint vissza, és eddig csak úgy ismertük, mint Nagyszeben polgármesterét. „Holnaptól” Klaus Johannis lesz Áder János partnere, de kicsit több is annál, hiszen a román köztársasági elnök „középerős” – övé a külpolitika (meg a titkosszolgálatok) irányítása.

A tömegdemonstrációk óta a híresztelések és cáfolatok, intrikák és hazugságok növekvő áradata tapasztalható a magyar kormányoldalon – írja Paul Lendvai a Der Standardban.

A The Economist november 22-én megjelenő nyomtatott számában, valamint az online verziójában is beszámol az elmúlt hetek kormányellenes demonstrációiról, amelyek már nemcsak Budapestre korlátozódnak, hanem vidéki és külföldi városokban élő magyarokban is követőkre találnak. Az írás némiképp rövidített változatát közöljük.

A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy országát nem lehet választásra kényszeríteni egy olyan viszályban, amely a hidegháborúra emlékeztet Európában – írja a .

A lengyel tengerparti Gdynia immár három fivérről is nevezetes: a B. testvérek bandát alapítottak, többek között lányokat kényszerítettek prostitúcióra, aztán rabszolgaként kezelték őket. Hogy mindenki tudja, kiket szolgálnak, a lányok lábára tetováltatták: „Olek úr rabszolgája”, „Leszek úr hűséges szukája”, „Pawel tulajdona”. Négy év alatt 6 millió zlotyt kerestek (kb. fél milliárd Ft).

Magyarországon az utcán vonják kétségbe Orbán Viktor politikáját – írja a párizsi Le Monde. A tömegek és a brüsszeli bizottság nyomására a konzervatív vezető kénytelen volt visszavonni az internetadót, de így sem tudta megnyugtatni a kedélyeket.

A lengyel média a hétfői tüntetésről is beszámolt, de minden hírportál másképp értékelte annak jelentőségét. A Gazeta Wyborcza szerint a diákság tüntetett a kormány ellen, a köztévé híradója egészen más összefüggést látott az események hátterében, az Onet.pl pedig kommentárt szentelt a legutóbbi idők demonstrációinak.

A lengyel média a hétfői tüntetésről is beszámolt, de minden hírportál másképp értékelte annak jelentőségét. A Gazeta Wyborcza szerint a diákság tüntetett a kormány ellen, a köztévé híradója egészen más összefüggést látott az események hátterében, az onet.pl pedig kommentárt szentelt a legutóbbi idők demonstrációinak.

A 168 Óra november 8-i számában megjelent kutyatartással foglalkozó összeállítás kiegészítéséül ismertetem azt a kedves történetet, amit sok évvel ezelőtt egy külföldi lapban olvastam.

A Szlovák Belügyminisztérium 2014. október 10-én bejegyezte a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás Egyesületet.

A tüntetések szervezője a január elejei tüntetésig formába akarja önteni az ellenzéki mozgalom céljait. Az Orbán Viktor vezette nemzeti-konzervatív kormány politikája elleni tiltakozás ismét az utcára viszi az embereket Magyarországon. Az aktivisták azonban a tiltakozó csoportok közötti konszenzus hiányát nehezményezik. Láthatóan hiányoznak az egyértelmű üzenetek. Emiatt az ellenállás veszít az erejéből, és végül „elakadhat a homokban” – írja a Wiener Zeitung.

A tömegdemonstrációk óta a híresztelések és cáfolatok, intrikák és hazugságok növekvő áradata tapasztalható a magyar kormányoldalon- írja Paul Lendvai a Der Standardban.

December 4. az alkotmány napja lesz mostantól Kínában – így döntött a kommunista párt központi bizottsága szokásos őszi ülésszakán. Azért december 4., mert ezen a napon lépett hatályba az alkotmány. Igaz, még 1982-ben, vagyis nem mondhatjuk elkapkodottnak a döntést. Helyesebb talán magyarázatot keresnünk. Már hónapokkal ezelőtt beharangozta a média, hogy az idei KB-ülés „a jog uralmával” foglalkozik majd. Viszonylag széles körben kezdődtek találgatások arról, mire megy majd ki a játék. Most, hogy a tanácskozásnak vége, s nyilvánosságra hozták az elfogadott dokumentumot, a találgatások nem csitulnak.

Ausztria sem remekel a korrupció felszámolásában, ám azért vannak ígéretes jelei az eltökéltségnek. Ilyen Ernst Strasser – a ma is kormányzó Néppárthoz tartozó – volt belügyminiszter esete: ő megkezdte hároméves börtönbüntetésének letöltését, sőt már munkahelye is van: a könyvkölcsönzést bonyolítja a könyvtárban – írja a .