Egységre léphetnek az Orbán-ellenes mozgalmak

Mindemellett hétfőn este Budapesten, a Népfelháborodás napján legalább tízezer ember tüntetett a Parlament előtt Orbán politikája ellen. A Kossuth téren a szónokok igyekeztek fellelkesíteni a tömeget, ami nem mindig sikerült. „A semmitmondó beszédek miatt sok csalódott ember elhagyta a teret” – vélte Várady Zsolt. Az iWiW társasági háló alapítója volt a fő szervezője annak az internetadó elleni második tiltakozásnak, amely több tízezer polgárt kivitt az utcára. Várady az ellenszegülés új útjait keresi.

Várady 2015. január 2-ra tömegtüntetést tervez a Budapesti Operaház elé, amelyen meg kellene fogalmazni a konkrét célokat. Pontosan három évvel ezelőtt több tízezer ember tiltakozott ezen a helyen az új, sokat bírált magyar Alaptörvény ellen. Várady a saját Facebook-oldalán „elakadtnak” nevezte a tiltakozó csoportok konszenzuskeresését és együttműködését. „Óriási felelősség” tiltakozás céljából több tízezer embert kivinni az utcára.

„Tudnunk kell, hogy miről akarunk beszélni, milyen üzenet közvetítünk.” Annak érdekében, hogy „létrejöjjön a jelenlegi rendszer alternatívája”, meg kellene alakulniuk a szükséges szakértői csoportoknak és egyesülniük kellene a közös célokat követő szereplőknek. Január 2-án nem csak a rendszerrel szembeni elégedetlenséget kellene demonstrálni, hanem azt is meg kellene fogalmazni, hogy „milyen országot képzelünk el magunknak, amelyben mindannyian jobban élünk, mint manapság” – hangsúlyozta Várady.

A civil társadalmat az internetadó, a korrupció elleni harc és az adópolitika mozgósította. „Ez nem elég” – mondta a magyar ATV-ben Kuncze Gábor egykori belügyminiszter és a parlamentben már nem képviselt Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) exelnöke. Ha nem lehetne egyesíteni az egyes kezdeményezéseket, ha nem jönne létre az együttműködés, akkor ezek a tiltakozások végül „elakadnának a homokban” – figyelmeztet Kuncze. Aki kiviszi a tömegeket az utcára, annak utat is kell mutatnia a polgárok számára.

Nem támogatják, hogy az ellenzéki pártok jelen legyenek a tiltakozó akció kezdeményezői között. Ha a pártok csatlakozni akarnának, potyautasnak tekintenék őket. Kuncze azonban arra is emlékeztetett, hogy a kormány többé nem tehet úgy, mintha nem hallaná a civil társadalom hangját.

Megemelik a „reklámadót”

Az összetűzéseket figyelmen kívül hagyva Orbán kedden egy újabb szurkapiszkát adott a Nyugatnak. Pártja a reklámbevételek 40 százalékáról 50 százalékra emelte fel a médiaszolgáltatókra kiszabott úgynevezett „reklámadó” legmagasabb kulcsát. Az adót a reklámból származó összbevétellel kapcsolták össze, és a legmagasabb kulcs csak a német RTL-csoporthoz tartozó RTL csatornára vonatkozik. Az adó következtében az RTL már nem termel profitot, és az anyavállalat könyveiben már csak az értékének a felét éri. Egyértelműen látszik Orbán stratégiája: úgy kell igazítani a törvényt, hogy az RTL kivonuljon Magyarországról. Ezt a német médiaszakemberek kizárják. Ma még!