Növekedés a vásárlóerő révén
Hevesen bírálják a magyar gazdaságpolitikát, de az mégis eredményeket mutat fel. 2014 első félévében 3,5 százalékkal nőtt a belföldi össztermék- írja Peter Bognar.
Orbán Viktor nemzeti-konzervatív kormánya számára kezdettől fogva az volt a tipikus, hogy letér a kitaposott útról, és mindig a saját útján jár. Időközben ez már a jogállam és a demokrácia határainak a feszegetéséig terjed – amely nem utolsó sorban az osztrák befektetőket is hátrányosan érinti. Orbán évek óta kétkedéssel szemlélt „unortodox gazdaságpolitikát” folytat, amelynek az a célja, hogy szembe szegüljön Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „diktátumával”.
Minden kritika ellenére azonban Orbán sikeresnek látszik ezzel a mindenekelőtt a magyarok aktuális szükségleteihez igazított irányvonallal. 2014 első félévében a magyar belföldi össztermék 3,5 százalékkal nőtt, és ezzel Magyarország az Európai Unióban az élen áll.
Míg a magyar kormány egész évre 3,1 százalékos növekedés jósol, addig az osztrák Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) a GDP 3,3 százalékos növekedéssel számol. Összehasonlításképpen: az osztrák gazdaság növekedése ebben az évben előreláthatólag csupán 0,8 százalék lesz.
De ez nem minden, Magyarországnak évek óta rendszeresen sikerül a GDP három százaléka alatt tartania a költségvetési hiányát, és így lesz ez 2014-ben is (előrejelzések szerint 2,9%). 2014 első félévében nőtt az ipari termelés (9,4 százalék), és jelentős termelésnövekedést (21,8%) tapasztaltak az építőipar területén. Ez évek óta együtt jár a folyamatosan csökkenő munkanélküliséggel, a befektetések növekedésével és a rendkívül alacsony inflációval (0,7%).
Az államadósság stabil marad
A fentieken túlmenően az Orbán-kormány az államadósság színvonalát is (a GDP 79%-a) meg tudta őrizni. Akkor is, hogyha ezért nagy árat kellett fizetni: azért, hogy a korábbi balliberális kormányok alatt elszabadult államadósságot (a GDP 82,2%-a) kordában tarthassák, a kormány államosította a magánnyugdíj-pénztárakban levő befektetéseket.
A kormány a belső fogyasztás növekedésére (plusz kettő százalék) vezeti vissza a magyar gazdaság növekedését. A fogyasztás növekedése a magánháztartások rezsiköltsége (áram, gáz és fűtés) csökkentésnek, a reálbérek növekedésének, a növekvő foglalkoztatásnak és a többgyermekes magyar családoknak adott jelentős adókönnyítéseknek az eredménye.
De miként értelmezi a magyar gazdaság mutatóit a szakértő? Csaba László közgazdász és egyetemi professzor azt állítja, hogy az ország kiemelkedő gazdasági növekedése a „kifejezetten alacsony kiindulási bázisnak” köszönhető. Csaba szerint a tavalyi évben az ország még a 2006-os év egy főre eső GDP-jét sem érte el.
A természetes növekedési tényezők mellett a közgazdász a „mezőgazdaság magas hozamait”, valamint a válságos évek után különösen az építőipar területén felgyorsuló befektetéseket emelte ki. Hangsúlyozta azonban, hogy az építőipar bevételeinek növekedése az új építésű futballstadionokkal függ össze, amelyek a futballért bolonduló Orbán presztízsberuházásai.
Csaba nem utolsósorban a „növekvő arányú gépipari befektetések miatt” 2015-re is magas növekedést jósol, de ennek dinamikája nem lesz olyan, mint az ideié.
Ez egyrészt az amerikai irányadó kamat előrelátható emelésével, másrészt pedig a német gazdasági motor akadozásával függ össze. Németország továbbra is messze a legfontosabb exportpiac Magyarország számára. Csaba László közgazdász problémásnak tartja az Orbán-kormány által kikényszerített rezsicsökkentést is. Emiatt szeptemberben és októberben már jelentkeztek a „defláció előjelei” (mínusz 0,3%) is. „Ez veszélyes trend, és ezért nem lenne szabad folytatni a rezsicsökkentést” – mondja Csaba.
Fordította: dr. Gonda László
