A tüntetések figyelmeztető jelek Orbánnak
A lengyel média a hétfői tüntetésről is beszámolt, de minden hírportál másképp értékelte annak jelentőségét. A Gazeta Wyborcza szerint a diákság tüntetett a kormány ellen, a köztévé híradója egészen más összefüggést látott az események hátterében, az onet.pl pedig kommentárt szentelt a legutóbbi idők demonstrációinak.
A köztelevízió érdekesen mutatta be a tüntetés képeit. Miközben alapvetően arról számoltak be, hogy a csehek piros lapot mutattak Zemannak, elemezték annak oroszbarát politikáját is, hozzátéve, Európában nem csupán Csehország mutat ilyen kötődéseket Putyinnal. Kiemelték, hogy az orosz elnök politikájának egyik leghívebb támogatója Orbán Viktor magyar miniszterelnök, de hangsúlyozták, hogy a magyarok egyre erősödő politikai és gazdasági kapcsolatai sem tetszenek már annyira az országon belül, s ennek illusztrálására mutatták a vasárnapi demonstráció felvételeit. Nem hallgatták el azt sem, hogy a több ezres tüntetés résztvevőinek az „Orbán, takarodj!” volt a fő jelszava.
Az onet.pl szerint a magyar kormányfő nem sokat tud kezdeni a Nyugat kritikáival, amelyeket az demokratikus alapszabályok megkérdőjelezése és autoriter törekvései miatt kap, az országban azonban támogatottsága vitathatatlan, de az elmúlt időszak tüntetései azt mutatják, hogy ezen a képen repedések vannak már.
A magyarok – mint az elmúlt hetekben már többször is – kimentek az utcára Orbán lemondását követelve, akinek a szemére vetették, hogy saját tisztségviselői körében eltűri a korrupciót. Az október végi demonstráció oka más volt: az un. internet-adó keresztülerőszakolásának tervezetén háborodtak fel az emberek, ami végül Orbánt a javaslat visszavonására kényszerítette.
– A tüntetések valószínűleg egyhamar nem csitulnak el, mert a kormány makacssága csak tovább szítja a demonstrációkat – mondta Krekó Péter, a Political Capital vezetője, aki a NAV elnökének, Vida Ildikónak az ügyére utalt. Vida egyike azoknak a kormányzati tisztségviselőknek, akiket az USA nem enged be az országba, korrupcióval vádolva őket. Orbán ugyanakkor már azt nyilatkozta, hogy közülük egyet sem ment fel állásából, mert nem akar „precedenst teremteni”.
A kormányzó Fidesz az ország politikai színpadának továbbra is a meghatározó kedvence, ezt mutatják az októberi önkormányzati választások, de a kormánypárthoz közeli Nézőpont intézet legújabb felmérése a párt támogatottságának kis esését jelzi, ugyanakkor a második politikai erő a szélsőséges Jobbik lett 26 százalékos támogatottsággal – jegyzi meg az elemzés.
Krekó szerint jelenleg a legnépszerűbb erő Magyarországon kétség kívül Orbán pártja, de támogatottsága törékeny, és elsősorban az ellenzék megosztottság adja alapját. Vannak olyan jelek, amelyek a kormány népszerűségének esését mutatják, és könnyű elképzelni, hogy ha ez a folyamat tartós lesz és megerősödik, ebből a legnagyobb hasznot a Jobbik húzza, amely a legjobban szervezett ellenzéki párt. Hangsúlyozta: „a tüntetések arról tanúskodnak, hogy a kormánynak tényleges társadalmi ellenzéke van a baloldalon is, viszont sokakat nem elégítenek ki a jelenlegi pártajánlatok”.
A baloldal Magyarországon a Fidesz 2010-es választási győzelme óta káoszban van – írja az onet.pl –, amelyet a korrupciós botrányok sora okozott, és az, hogy a második ciklusuk vége előtt drákói megszorításokat kellett bevezetniük az ország drámai gazdasági helyzete miatt.
Mindeközben Magyarországot egyre élesebben kritizálják külföldön, amiben nagy szerepe van nemcsak Orbán belföldi cselekedeteinek, hanem a külpolitikában végrehajtott egyértelmű fordulatnak is Oroszország irányába. Orbán gyakorlatilag megszegte a rendszerváltás óta kötelező konszenzust a külpolitikában, amely prioritást adott az euroatlanti orientációnak, és egyértelműen fő partnereinek és követendő mintának a tekintélyelvű rezsimeket tekinti – mutatott rá a Political Capital elemzője, Oroszországra vagy Azerbajdzsánra hivatkozva.
Krekó szerint a Moszkvához való magyar közeledés „veszélyes folyamat, mert ezáltal az ország elvesztheti nyugati híveit, miközben a magyarok a Nyugathoz akarnak tartozni”. Ráadásul értelmetlen ez a visszafordulás Oroszországhoz, mert az elmúlt négy évben, amikor a hatalom „Kelet felé nyitott”, az EU-ba irányuló export növekedett.
A Nyugattól való távolságtartásban Kövér László, a magyar parlament elnöke most odáig elment, hogy kijelentette: „Ha Brüsszel akarja a feltételeket Magyarországnak megszabni, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogyan kellene onnan visszavonulni”. Az orosz média ezt a kijelentést készségesen dicsérte.
Valószínű azonban, hogy Orbán egyelőre nem akar kilépni az unióból, mert tudja, hogy ez a gazdaság összeomlását jelentené, de mindenesetre csökkenteni akarja a Nyugattól való függést – mondta az elemző.
