Demográfiai válsággal néz szembe Oroszország

A halálozások magas és a születések alacsony száma miatt egymillióval zuhant a világ legnagyobb országában élők száma. Békeidőben erre még nem volt példa. A népesség annak ellenére fogy, hogy Putyinék jelentős anyagi kedvezményekkel próbálják növelni a családok gyermekvállalási kedvét – írja a hvg.hu.

Békeidőben nem esett még annyival Oroszország népessége, mint most: 2020 és 2021 szeptembere között 997 ezerrel csökkent az orosz állampolgárok száma, a korábbi negatív csúcsot 1999 júliusa és 2000 júniusa között mérték, akkor 983 ezres volt a visszaesés. A halálozások száma folyamatosan meghaladta a születésekét, idén augusztusban például 127 ezer gyerek született, és 207 ezer orosz polgár halt meg.

A világ legnagyobb országának népessége – legalábbis a hivatalos adatok szerint – 145 millió alá esett, ami azt jelenti, hogy az országban annak ellenére kevesebben élnek, mint Vlagyimir Putyin államfő 1999-es hatalomra kerülésekor, hogy közben Moszkva 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet és ezzel azonnal több mint kétmillióval nőtt az orosz állampolgárok száma.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re további 11-12 millióval csökken majd Oroszország népessége, s a lakosság nagy része a nagyobb városokban él majd, és hatalmas területek néptelenednek el. A városokban 110 millió, a vidéki kisebb településeken pedig 22-24 millió ember él majd. A tartós, csak néhány évig tartó időszakra megszakadó népességfogyásnak több oka van: egyebek mellett a balesetek magas száma, az alkoholizmus, illetve az egészségügyi ellátás egyenetlen színvonala, 2020 óta pedig a koronavírus-járvány is rontja a helyzetet. A hivatalos adatok szerint a pandémia eddig mintegy nyolcmillió embert betegített meg, ebből valamivel több mint kétszázezren vesztették életüket a szövődmények miatt. A független szakértők szerint viszont jóval magasabb a Covid-halottak száma: a pandémia kitörése óta több mint hatszázezerrel több a halott, mint amennyi a járvány előtti oroszországi trendek alapján várható lenne.

A népesség annak ellenére fogy, hogy Putyinék jelentős anyagi kedvezményekkel próbálják növelni a családok gyermekvállalási kedvét. Bevezették például az „Anyasági tőke” intézményét, amely félmillió rubellel, (mintegy 2,5 millió forint) segíti a második, illetve harmadik gyermeket vállaló családokat. A pénzt otthonok vásárlására, vagy felújítására, illetve a gyermek oktatására lehet elkölteni. Az anyagi támogatás mellett Oroszország is igyekszik magát a keresztény értékek és a „normális családok” védelmezőjeként feltüntetni, az orosz parlament például még a jóval a magyar törvényhozás előtt fogadta el a homoszexualitás „propagandáját” tiltó törvényt.

A természetes fogyás mellett jelentős az oroszok elvándorlása is, a Takie Dela nevű hírportál számításai szerint Putyin több mint két évtizedes országlásának éveiben eddig mintegy ötmillió orosz állampolgár hagyta el az országot. A folyamat gyorsulóban van, a legmagasabb számot – évente 300-300 ezret – 2016-2019 között regisztrálták. A külföldre költözők többsége a jól képzettek és a fiatalok közül kerül ki: az emigránsok 55 százaléka esett a 20-40 év közötti generációra, s 92 százalékuknak volt már egyetemi végzettsége. 

A demográfiai trendek miatt jelentős változások következnek be a népesség szerkezetében. Ezek közöl az egyik legfontosabb az, hogy az ország többségében muszlimok lakta térségeiben – az Észak-Kaukázusban, illetve Tatárországban – jóval nagyobb a szülési kedv, mint az ország többi, főként oroszok lakta körzeteiben. Jelenleg 14-20 millió körül van az oroszországi muszlimok száma, s a szakértők szerint másfél évtized múlva a most 10-14 százalékos arány eléri majd a harminc százalékot. 

Az orosz ortodox egyház egyik vezető papja – a pátriárka hivatalának családügyekért felelős képviselője – Dmitrij Szmirnov szerint visszafordíthatatlan az ortodoxok visszaszorulása. „A muszlimok családokban sokkal több gyermek születik. De elsősorban nem a tatároknál, hanem a kaukázusiaknál. Az oroszok 2050-re elfogynak, egészen más népek fognak itt élni, csecsenek, ingusok, vagy akár arabok. És már nincs esély a folyamat megfordítására” – mondta Szmirnov az Eho Moszkvi rádiónak adott nyilatkozatában.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forgalom a Moszkva folyón átívelő Nagy Kőhídon 2021. augusztus 16-án. A háttérben a Kreml épülete. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)