Brexit – Durva viszály törhet ki Nagy-Britannia és az EU között, akár kereskedelmi háborúvá is fajulhat
London az áruszállítások könnyítését, Brüsszel a nemzetközi jog megsértését látja a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokat magába foglaló egyezmény egyoldalú módosításában.
Az egyelőre még csak a szópárbaj szintjén álló friss nézeteltérés akár kereskedelmi háborúba is torkollhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió között – írja a Népszava. A westminsteri parlamentben Liz Truss külügyminiszter terjesztette elő az úgynevezett északír protokoll módosítására vonatkozó elképzelést.
A Brexit-deal időzített bombának bizonyuló részeként Észak-Írország tagja maradt az egységes piacnak, mert csak így lehetett megakadályozni, hogy az Ír-sziget két része között fizikai valóságban létező választóvonal jöjjön létre. Így viszont a Nagy-Britanniából Ulsterbe érkező termékeket kellett hasonló kontroll alá helyezni, mint az EU-ba irányulókat, az Ír-tengert tekintve határnak – emlékeztet a lap.
Bár az áruszállításoknál a Brexit-törvény életbe lépése óta folyamatosan kisebb-nagyobb adminisztrációs könnyítések érvényesültek, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) számára a rendezés elfogadhatatlan volt. Hogy a brit kormányra nyomást gyakoroljanak, a koronahű erők lehetetlenné tették mind az északír parlament, mind a hatalommegosztáson alapuló autonóm kormány létrejöttét a májusi választás után, melyből első ízben a republikánus (ír nacionalista) Sinn Féin került ki legnagyobb pártként.
A DUP első reakciójaként most fontos lépésnek nevezte a londoni törvényjavaslatot, amelynek jegyében egy „zöld” és egy „piros” folyosó jönne létre a kereskedelemben. A Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező és ott is maradó termékeket az első kategóriába sorolnák, minimális papírmunkával, ellenőrzés nélkül, míg az Ír Köztársaságba, illetve Európába szánt árucikkeket továbbra is az északír kikötőkben vetnék alá a szükséges ellenőrzéseknek.
London a Brexit-törvény egyoldalú módosításával el szeretné érni, hogy Észak-Írország hasonló adókedvezményeket élvezzen, mint az Egyesült Királyság többi része.
Míg Boris Johnson a törvénymódosítást „a békefolyamat szempontjából létfontosságúnak, a változásokat pedig viszonylag triviálisnak” minősítette, Dublin nyomban „új mélypontnak” nevezte azokat. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság elnökhelyettese pedig nem hagyott kétséget a várható válaszlépések felől. Elsőként a szigetország ellen 2021. márciusában elindított szabálysértési eljárás folytatása merül fel. A retorziók közé tartozhat, hogy
Brüsszel kereskedelmi vámokat vethet ki bizonyos brit termékekre, megvonhatja a londoni Citytől az európai piacokkal egyenértékű státusát.
Boris Johnson a visszavágásokat meg sem várva „abszurdnak és durva, durva túlreagálásnak” nevezte a „törvénytervezettel szembeni drákói szigorúságú akciókat”.
Az északír protokoll újratárgyalása közben változatlanul terítéken van a két fél között.
(Kiemelt képünk: A 2021. március 15-én közreadott képen a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti határellenőrzés ellen tiltakozó plakát (elöl, lent) az észak-írországi Forkhill közelében 2019 október 15-én. Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak, mert álláspontja szerint a brit fél megszegte az EU-tagsága megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodásnak az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségeit. Az Egyesült Királyság március 3-án kijelentette, hogy egyoldalúan elhalasztja annak teljes alkalmazását az áruk és háziállatok Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítására vonatkozóan. MTI/EPA/Javier Etxezarreta)
