Boszorkányokat rehabilitáltak Amerikában

370 évre visszamenőlegesen felmentettek tizenkét olyan nőt és férfit, akiket boszorkányság vádjával ítéltek el. A szenátus szerint a boszorkányperek kérdése ma is időszerű. 

2023. május 26., 14:38

Szerző:

 Az egyesült államokbeli Connecticut szövetségi állam szenátusa határozatot fogadott el, amelyben visszamenőlegesen felmentettek tizenkét olyan férfit és nőt, akit több mint 370 évvel ezelőtt boszorkányság vádjával elítéltek és többégében kivégeztek, és a törvényhozók egyúttal bocsánatot kértek az akkori „igazságszolgáltatás kudarcáért". A csütörtökön elfogadott határozatban hivatalosan is ártatlannak nyilvánítottak kilenc nőt és két férfit, akit kivégeztek a 17. században, illetve még egy nőt, akire ugyan kiszabták a halálbüntetést, de annak végrehajtását végül elhalasztották.

A határozat támogatói szerint azonban fontos felhívni a figyelmet a Connecticut államban – évtizedekkel a Massachusetts állambeli hírhedt salemi boszorkányperek előtt  – lefolytatott eljárásokra. A törvényhozók a szavazás előtt olyan tanúvallomásokat hallgattak meg, amelyek szerint boszorkányperek máig léteznek a világban, például afrikai országokban, ezért a kérdés ma is időszerű.

Connecticut állam képviselőháza korábban szintén nagy többséggel már jóváhagyta a határozatot. „Mondhatják ránk, hogy az időnket pazaroljuk ezzel, és más dolgokkal is foglalkozhatnánk, de én úgy gondolom, ezzel a határozattal kis lépést teszünk afelé, hogy bevalljuk a történelmünket, és demokratapártiak és republikánusok közösen léphetünk tovább előre" – mondta John Kissel republikánus szenátor.

A csütörtöki szavazáskor Rob Sampson republikánus szenátor egyedüliként voksolt a határozat ellen, arra hivatkozva, hogy „hibásnak és gyerekesnek" tartja azt az elképzelést, hogy „valamilyen módon ma az embernek jogában állna meghatározni, mi volt helyes vagy helytelen olyan múltbéli időszakokban, amelyeknek jellegét már nem ismerjük".

A történelmi feljegyzések szerint a connecticuti Alse Young volt az első személy, akit a korai amerikai gyarmatokon boszorkányság miatt felakasztottak 1647-ben. Connecticut és New Haven területén aztán összesen legalább 34 ember ellen emeltek vádat boszorkányság címén. Sok történész úgy véli, az erősen vallásos angol telepesek körében élő félelem és szorongás állhatott a boszorkányperek hátterében. Az Újvilágba érkezőkre igazán kemény élet várt a járványok, árvizek, zord telek és az éhezés miatt. Sok esetben a boszorkánysággal való vádaskodás kisebb hétköznapi viták elfajulásának eredménye volt. A boszorkányság címén kivégzett emberek közül sokan szegény, egyedülálló anyák voltak.

Korábban már más szövetségi államok és országok is megkíséreltek vezekelni a korábbi évszázadok boszorkányüldözései miatt. Tavaly a skót miniszterelnök hivatalosan bocsánatot kért amiatt, hogy a 18. század elejéig mintegy 4 ezer embert, többnyire nőt ért üldöztetés emiatt, és 2500 embert ki is végeztek boszorkányság vádjával. Massachusetts állam törvényhozói pedig tavaly hivatalosan felmentették az utolsó nőt is, akit a salemi boszorkányperek során elítéltek és kivégeztek.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Brais Lorenzo / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

 

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.