Ki tér ki előbb: Franciaország vagy Nagy-Britannia?

Az Egyesült Királyság és Franciaország kapcsolata egyre romlik: a halászati jogok körüli vita kezd elmérgesedni. 

2021. október 30., 16:46

Szerző:

Boris Johnson miniszterelnök elismerte, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország kapcsolatában „turbulenciák” vannak, ugyanis a halászati jogokról szóló vita elmérgesedett. A miniszterelnök szerint a halászok tiltakozásai miatt megromlott a kapcsolat Franciaországgal – írja a BBC.

A halászati jogok körüli vita a múlt hónapban újra fellángolt, amikor az Egyesült Királyság több tucat francia hajó kérelmét utasította el, hogy a Brexit után az Egyesült Királyság felségvizein halászhassanak. A kereskedelmi megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Királyság megállapodott abban, hogy engedélyt adnak a hajóknak, ha azok bizonyítani tudják, hogy évek óta egymás vizein halásznak.

Azonban nézeteltérések alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy mennyi bizonyítékra van szükség, ami Franciaország haragját vonta maga után, amikor az Egyesült Királyság és Jersey elutasította a kérelmeket. Májusban a francia hajók Jersey kikötője előtt tiltakoztak, Franciaország pedig azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a sziget áramellátását a szerinte tisztességtelen feltételek miatt.

Miután francia hajók tucatjaitól megtagadták a Brexit utáni halászati engedélyeket az Egyesült Királyság és Jersey vizeire, Franciaország azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a kikötőket a brit hajók számára, ezzel ellehetetlenítve a hajózási kereskedelmet a két ország között. 

Johnson azonban azt mondta a BBC-nek, hogy az Egyesült Királyságot és Franciaországot összekötő dolgok fontosabbak, mint a nézeteltérések. A francia elnök szerint a vita pedig nem más, mint az Egyesült Királyság globális hitelességének próbája. Franciaország továbbá közölte, hogy „célzott intézkedéseket fog hozni az Egyesült Királysággal szemben, ha a halászati engedélyekkel kapcsolatos vita keddig nem oldódik meg” – mondta a szóvivő. 

A miniszterelnök a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a G20-ak találkozója alkalmából az Egyesült Királyság hogyan reagálna a fenyegetésekre: „Folytatni fogjuk a munkát és megtesszük azokat az intézkedéseket, amelyek mindkettőnk számára fontosak, továbbá gondoskodunk arról, hogy együtt dolgozzunk a világot érintő nagy kérdések megoldásán is” – emelte ki Johnson.  

Az Egyesült Királyság kormánya pénteken felvetette, hogy Franciaország fenyegető intézkedései (például a kikötők lezárása a brit hajók előtt, a brit áruk, hajók és teherautók fokozott ellenőrzése, sőt az energiaellátás csökkentése) az EU-val kötött Brexit utáni kereskedelmi megállapodás megszegését jelentenék. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság aggódik amiatt, hogy Franciaország máris megszegte a megállapodást. 

Jean-Marc Puissesseau, Calais és Boulogne-sur-Mer kikötőinek elnöke a BBC Radio 4 Today című műsorában elmondta, hogy a vita csak mintegy 40 hajót érint, „egy csepp vizet az óceánban”. Ezek a hajók nem tudták igazolni, hogy korábban brit vizeken halásztak, ahogyan azt az Egyesült Királyság megkövetelte. Ez vagy azért van, mert nem tudtak részt venni egy ellenőrző felmérésben vagy pedig azért, mert a halászok lecserélték hajóikat újabb modellekre – írja a BBC.

A britt kormányt meglepte, hogy Franciaország milyen messzire ment ebben a vitában, különösen a karácsony előtti időszakban a Csatornán átmenő kereskedelem megzavarásával kapcsolatos fenyegetésekkel. Eközben Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy a halászati vita és Észak-Írország miatt visszalépett a Brexit-vállalásaitól.

A megtorlás lehetőségének felvetése mellett az Egyesült Királyság kormánya közölte, hogy „vitarendezési eljárást” indíthat az EU-val, ha Franciaország további indokolatlan intézkedéseket hoz.

 

(Kiemelt kép: Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök pózol egy fotóhoz a G20-ak vezetőinek csúcstalálkozóján Rómában október 30-án, 2021. október 30-án. Fotó: Evan Vucci / POOL / AFP)

India május 6-án rakétatámadást hajtott végre Pakisztán ellen, válaszul a Pahalgamban történt, 26 hindu turista életét követelő terrortámadásra, amelyet Újdelhi szerint pakisztáni hátterű csoportok követtek el. Pakisztán jelezte, hogy válaszolni fog a támadásokra.