A BBC riportere szerint Szijjártó fantáziavilágban él és az ukránok számára undorító kijelentéseket tesz

A BBC HARDtalk című műsor vendége volt kedd hajnalban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol többek között a háborúról, a béketárgyalások lehetőségéről, az energiaellátásról és az urkán gabonaimportról is beszélt. A riport nem volt konfliktusoktól mentes.

2023. április 18., 13:42

Szerző:

A BBC riportere szerint Szijjártó fantáziavilágban él és az ukránok számára undorító kijelentéseket tesz

A BBC HARDtalk című műsor vendége volt kedd hajnalban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Többek között azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány azt akarja, hogy az orosz-ukrán háború mihamarabb befejeződjön. Hozzátette: nem szabadt elfelejteni, hogy a BBC riportere „egy olyan nemzet képviselőjéhez beszél, amelynek tagjai a háborúban életüket vesztik, tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati felén, amelynek tagjai ukrán állampolgárok, akiket besoroznak az ukrán hadseregbe, sokukat a frontvonalra vezénylik, és sajnos sokan közülük meghalnak”.

Szijjártó Péter „fantáziavilága”

A riporter arról is kérdezte Szijjártót, hogy szerinte melyik ország nyeri meg majd a háborút, amire a politikus azt felelte, hogy mivel ebben a háborúban emberek halnak meg, ebben az összefüggésben nem lehet győztesekről beszélni. A külügyminiszer kitért arra is, hogy örül annak, hogy a NATO úgy döntött, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába, ha ugyanis a szervezet ezáltal a konfliktus közvetlen részesévé válna, az másnapra a harmadik világháború kitörését eredményezné. Magyarország nem csatlakozik azokhoz a tagállamokhoz, akik fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállítanak, inkább „történelme legnagyobb humanitárius akcióját” hatja végre és a béketárgyalásokat sürgeti.

A béketárgyalások kapcsán a politikus úgy vélekedett, hogy „tudja, ha béketárgalások zajlanak, és megszületik a békemegállapodás, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi status quo befagyasztásra kerül” – fogalmazott, hozzátéve, Magyarországon jól emlékszünk sajnos a saját történelmünkből, hogy amikor békemegállapodás született, a béketárgyalásokon megállapított határok teljesen mások voltak a frontvonalakhoz képest.

„Zelenszkij elnök úr és az ukránok, akik ezt az interjút nézik, undorodni fognak attól, amit mond.”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Szijjártó értetlenségét fejezte ki, hiszen szerinte éppen azt mondta, hogy a jelenlegi frontvonalak nem egyenlők a megállapodással. A riporter azonban erre azt mondta: Szijjártó Péter „fantáziavilágban él”, és valószínűleg nem ugyanazt a Putyint ismeri, aki az elmúlt években tevékenykedett.

Energiaellátás: fizika vagy politika?

A BBC riporterének és Szijjártónak még az energiaellátással kapcsolatban is volt egy csörtéje: a magyar külügyminiszter szerint ez egy fizikai, nem politikai kérdés: amíg nincs kiépítve az oroszoktól független infrastruktúra, addig rá vagyunk kényszerülve az oroszokkal való együttműködésre. A riporter azonban úgy vélte, ez igenis választás kérdése, és rávilágított, hogy más európai országok, illetve a Baltikum egyaránt csökkentette az orosz energiától való függőségét, míg Szijjártó „néhány nappal ezelőtt éppen Moszkvában járt, ahol új gáz-, olaj- és atomenergia-szerződéseket írtak alá, ami egyszerűen csak tovább mélyíti az Oroszországtól való függőségüket”. Szijjártó ezt határozottan tagadta: „Nem kötöttünk semmiféle új szerződést, hiszen az atomenergiáról szóló megállapodásunkat 2014-ben írtuk alá, azaz 9 éve. A gázzal kapcsolatban az utolsó hosszú távú szerződést 2021-ben írtuk alá, majdnem két évvel ezelőtt. Van egy hosszú távú olajszerződésünk is, amelyet sok évvel ezelőtt írtunk alá. Nincsenek új megállapodások.”

A riporter azonban nem engedett: 

„Ön ott vigyorgott Moszkvában, boldogan írt alá megállapodásokat orosz kollégáival a kereskedelmi minisztériumban, ez tény, és meghozták a döntésüket” 

– mondta, amit Szijjártó Péter még mindig nem értett, és állította, hogy régóta fennálló együttműködésük van, új megállapodás aláírására nem került sor. Az új megoldások keresésére példaként felhozta Azerbajdzsánt, ám még  – a román, bolgár, görög és török tagokkal egyetemben – az Európai Bizottság támogatására várnak. Ezzel kapcsolatban valós elkötelezettség az Európai Bizottság részéről még nem valósult meg, de Magyarország már Lengyelországgal is felvette a kapcsolataikat, akik kibővítik LNG kapacitásaikat, lehetővé téve, hogy a magyar kormány onnan is tudjon vásárolni. Szijjártó azonban úgy látja, hogy mindez csak 3-4 éven belül fog megtörténni, az energiaellátást azonban ma meg holnap kell biztosítani, így a kormánynak nincs más választása.

Ukrán gabonaimport: nem valósult meg az eredeti megállapodás

Az ukrán élelmiszerimport blokkolására vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter azt mondta, hogy az Ukrajnával való eredeti megállapodásunk az volt, hogy támogassuk őket az onnan kiinduló gabona és egyéb élelmiszerek exportjában a világ azon részeire, ahol az ukrán export hiánya élelmiszerhiányt okozhat – erre a célra több, mint három millió dollárt adományozott a magyar kormány. A tranzitútvonalat megnyitottuk, mégis, az exportált gabona és élelmiszer Közép-Európába szorult, és óriási nehézségeket okozott a magyar mezőgazdaságnak és a magyar gazdáknak.

(Kiemelt képünk: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter beszédet mond az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakán az ENSZ székházában New Yorkban 2021. szeptember 23-án. Fotó: Mary Altaffer / POOL / AFP)

 

A rovat további cikkei