Becslések szerint százezer ember vett részt a Békemenet Magyarországért nevű demonstráción. A Széles Gábor, Bayer Zsolt, Pataky Attila, Bencsik András és mások által meghirdetett rendezvény célja az volt, hogy kiálljon a nemzetközi támadások kereszttüzébe került kormány politikája mellett.

Békemenet felcímmel az unió és „nemzetközi körök” gyarmatosító törekvései ellen tüntetett a hétvégén fővárosunk úri közönsége. A „tarts ki, Viktor”, „éljen a kormány”, „ő értünk, mi érte” vezéreszme jegyében tartott télesti egészségügyi séta civil jellegét demonstrálva a gyújtó hangú beszédek most elmaradtak. Csak a némán lobogó fáklyák, a halk énekszó, a sámándobok dübörgése és az izgatott párbeszédekből kiszűrődő hazaárulózás jelezte, hogy függetlenek vagyunk, magyarok vagyunk, és ezer éve itt vagyunk. S ami fő: velünk van a miniszterelnök, aki megvéd. Mivel a demonstráció részben a Nyugatnak szólt, a sajátos, hazai ízek elmaradtak. Nem jelent meg a gárda, alig volt árpádsáv, csak szórványosan fordultak elő csikósok meg számadó juhászok. Nem hallatszott cigányozás és buzizás. Volt viszont számháború. A több tízezertől a másfél millióig. A jobboldal tüntetési szimbólumait (jelmez, látvány, ruha, zene) BUJÁK ATTILA próbálta megismerni.

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint huszonkét százalékon áll a Jobbik népszerűsége. Vezető nyugati lapok – többek között a tekintélyes svéd Dagens Nyheter – ebből arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarországon a szavazók negyede a szélsőjobb elkötelezett híve. Az elemző szerint az, hogy a Jobbik tovább erősödhet-e, nemcsak a belpolitika fejleményeitől, de az európai válságtrend alakulásától is függ. SZÉNÁSI SÁNDOR interjúja.

Zászlót égetett nemrég unióellenes tüntetésén a Jobbik. A hírről nemzetközi hírügynökségek és portálok sora számolt be. A párt megalakulása óta következetesen EU-ellenes, miközben a Fidesz kettős beszédével szűk mezsgyén egyensúlyoz. KRUG EMÍLIA írása.

Közjogi szőnyegbombázásnak nevezte a strasbourg-i „magyar napon” a kormány lázas törvényalkotását Bokros Lajos. Az Európai Parlamentben ő bírálta a legkeményebben a hazai közállapotokat. Kettős krízisről beszélt: szerinte Magyarországon egyszerre van gazdasági és költségvetési, valamint jogi és politikai válság. Sztálinista alkotmánnyal Magyarországot nem vették volna fel az unióba – védte Daniel Cohn-Bendit a leváltott ’89-es alaptörvényt, és rajta kívül egyedül Bokros állt ki a megsemmisített alkotmány mellett. A volt pénzügyminisztert NEJ GYÖRGY kérdezte.

Testi sértés kísérlete miatt indult eljárás egy 50 éves végpetri férfi ellen, akik többször megszúrta 29 éves fiát - írja az .

Borítékba csomagolt töltényt kapott Andrej Hrnčiar. Turócszentmárton polgármestere, a Híd képviselőjelöltjének ma reggel hivatali postájával érkezett a töltény – írja az .

Kim Lane Scheppele továbbra sem érti, miért kellett új alkotmány Magyarországon, és úgy véli, a Fideszt nem érti félre senki, csak saját maga írja a .

Viccből befestett sólymokat hittek új madárfajnak Új-Zélandon csaknem két éven át. A turpisság azután derült ki, hogy az egyik sólymot nemrégiben elgázolta egy autó - írja a .

Több mint fél napon át küzdöttek az egyik magyar turista életéért társai Etiópiában, a múlt heti fegyveres támadás után, de a helikopteres segítség már túl későn érkezett. A túlélők szerint minden szükséges engedélyük meg volt, és fegyveres kísérőik is voltak.

A Der Spiegel német hírmagazin Zúgó hallgatás című cikkében arról írt: Magyarországon "akut veszélyben van a jogállamiság", az Európai Néppárt (EPP) mégsem akar fellépni a pártcsaládhoz tartozó Fidesz ellen.

Az aktualitás érdekes párhuzamot von a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország között. Az egyik Európa példás demokráciája, a másik két évtizeddel a diktatúra után is inkább visszafele bukdácsol, mint előrehalad a demokratizálódás útján. Ami összeköti őket: mindkét országban élesen bírálják az államelnököt. KASZA LÁSZLÓ von párhuzamot.

„Bármikor is üldözzenek zsidó polgárokat a világban, bárhol legyenek is veszélyben, Németország velük van” jelentette ki a német köztársasági elnök. Christian Wulff az u.n. Wannsee-tanácskozás 70. évfordulóján beszélt, Berlinben. Abban a villában, ahol 1942 januárjában a náci vezetés elfogadta a részletes terveket az európai zsidóság kiirtásáról. Az évforduló alkalmából tudományos tanácskozást is rendeztek a villában, amelyben ma a náci korszak történetét kutató központ működik. A tanácskozás előadói között volt Konrád György, a Németországban is jól ismert író, akit az államfő beszédében külön üdvözölt.