A vakcinabeszerzés nagy európai vesztese Ukrajna
Orosz vakcinára nem számíthatnak, a nyugati gyógyszercégek pedig lassan szállítanak, így jobb híján csak a kínai és az indiai oltóanyag marad Ukrajna számára. Éppen emiatt a legmagasabb egész Európában az oltásszkeptikusok aránya.
Az elmúlt hetek híradásaiba Ukrajna leginkább az oroszokkal való konfliktus miatt került be, azonban az ország vakcinabeszerzéséről kevés szó esett, pedig ez a probléma is komoly jelentőséggel bír az ország életében. Magyarország észak-keleti szomszédságában ugyanis gőzerővel tombol a koronavírus-járvány harmadik hulláma, amit a legtöbb közép- és nyugat-európai országban az oltási program előrehaladása lassítani tudott, Ukrajnában viszont a vakcinabeszerzés nagyon döcög - az ország az európai vakcinaverseny egyik nagy vesztese.
Leginkább csak a kínai, illetve indiai vakcinából jutott nekik, és még az unióval, valamint a Pfizerrel kötött megállapodás ellenére sem valószínű, hogy 2023 előtt teljes átoltottságot érhet el - legalábbis a The Economist szerint.
Az ukrán kormány ezzel szemben azt állítja, hogy 2021 végéig képes lesz beoltani a felnőtt lakosság jelentős részét, a tervek szerint 70 százalékát. Ez azonban amiatt sem tűnik jelenleg lehetségesnek, mert az országban hatalmas mértéket öltött az oltásszkeptikusok aránya, a kijevi szociológiai intézet kutatása szerint Ukrajna 60 százaléka nem oltatná be magát. A kutatás szerint ebben benne van a poszt-kommunista beidegződés is, azonban leginkább az veszi el az emberek kedvét, hogy szinte csak indiai és kínai vakcinák érkeztek az országba.
Ukrajna 40 milliós lakossága ellenére nehezen jut vakcinához, ami azt eredményezte, hogy 2021 első negyedévében összesen csak 232 ezren kapták meg az első adagot. Összehasonlításképp a harmadakkora lakossággal rendelkező Ruanda már 350 ezer vakcinánál járt ugyanekkor.
A nehézséget az okozza, hogy a nagy gyártók elsősorban a népesebb, komolyabb politikai befolyással rendelkező országoknak szállítanak oltóanyagot, valamint hogy az orosz vakcina a két ország konfliktusa miatt szóba sem jöhet. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter március 5-én jelentette be, hogy semmilyen körülmények között nem fogják jóváhagyni az országban a Szputnyik V vakcinát. A felvetésre, miszerint más európai országok már gondolkodnak ezen, Sztepanov azt mondta: más európai országokba nem vonult be Oroszország.
Ukrajnába február 24-én érkezett meg az első indiai CoviShield vakcinaszállítmány (az AstraZeneca vakcina indiai formája), amivel március elején már be is oltották a járvány alatt kissé háttérbe húzódó, leginkább a háborús frontvonalban mutatkozó Volodimir Zelenszkij elnököt. Miután több országban is leállították az AstraZeneca vakcinával történő oltást, a kelet-európai országban is megnőtt a vakcina iránti szkepticizmus - még ha az országba nem is az AstraZeneca, hanem annak indiai változata, a Covishield jutott el. Az egészségügyi miniszter szerint nem tervezték az oltás leállítását - ekkor ez volt az egyetlen rendelkezésre álló oltóanyag az országban - azonban az kétségtelen, hogy még az orvosok a körében is csökkent az abba vetett bizalom.
Mivel sok orvos nem vette fel az oltását, a protokoll szerint kidobták ezeket a vakcinákat, tovább mélyítve a vakcinahiányt.
Csak március 25-án érkezett meg az első kínai 125 ezer adagos Coronavac szállítmány, amely egyike annak a három, már engedélyezett vakcinának, amivel zajlik a vakcináció az országban. Jelenleg a Pfizer/BioNTech, az indiai CoviShield és a kínai Coronavac áll a népesség rendelkezésére, a Johnson & Johnson egydózisú vakcinája jelenleg bejegyzés alatt áll - amellyel kapcsolatban az AstraZenecával hasonlóan felvetődtek a vérrögképződéses tünetek.
A Coronavac oltóanyagával történő oltás csak április 13-án kezdődhetett meg, ugyanis a tesztelési folyamaton ennek a vakcinának is végig kellett mennie. Az oltóanyag beadása április 15-én kezdődött meg, amellyel az ukrán sportolókat oltják, önkéntes alapon, annak érdekében, hogy a paralimpikonok és az olimpikonok esetében még az olimpiai játékok kezdetéig kialakuljon a védettség.
Április 6-án az Egészségügyi Minisztérium bejelentette: keretmegállapodást írt alá a Pfizer gyógyszergyártó céggel 10 millió adag oltóanyag Ukrajnába történő szállításáról - amelyeknek még 2021-ben meg kell érkeznie az országba. Ezért, figyelembe véve a COVAX globális kezdeményezésből érkező, várhatóan 8 millió adag beérkezését, Ukrajna arra számít, hogy 32 millió adag oltást fog kapni. Április 16-án meg is érkezett az első komolyabb adag a COVAX kezdeményezés keretében, mely során 117 000 adag Pfizer / BioNTech oltást kapott ingyenesen az ország. Ezzel elsősorban az idősotthonok személyzetét és azok lakóit fogják majd oltani.
A koronavírus-betegség elleni védőoltás nemzeti terve 2021 végéig előírja a felnőtt lakosság 70 százalékának oltását, azonban ez a jelenlegi számok szerint nem tűnik elérhetőnek. Ez csaknem 6 millió oltás havonta, vagy 270 ezer naponta, ha a kampány szabadnapok nélkül tart. 10 millió Novavax adag várhatóan júliusban, 2 millió adag CoviShield, amelyből már 500 000 adag érkezett, és további 1,5 millió várható áprilisban - májusban és 2 millió a kínai Sinovac gyártótól, ebből 215 ezer adag már Ukrajnában van.
Eddig csaknem 4 milliárd hrivnyát (43 milliárd forintot) fordított az ország a vakcinák beszerzésére, azonban a napokban az egészségügyi minisztérium bejelentette, további 6,5 milliárd hrivnyára lesz szükség az ütemterv betartásához, amelyet a jövőben tovább emelhetnek. Maxim Sztepanov egészségügyi miniszter bízik abban, hogy a szerződéseket teljesítik, az oltást pedig hamarosan minden gyártó Ukrajnába szállítja. "Fontos, hogy ne politizáljuk az oltási folyamatot, fontos, hogy az oltásról szakemberek, orvosaink beszéljenek, akikben megbízunk mindennapi életünkben és egészségünkben" - mondta.
Ugyan az ország lakossága április 5-től már a harmadik lezárást szenvedi el, a brit mutáns terjedése sokáig nem mutatott csökkenést. Az epidemiológusok előrejelzése szerint a betegek számának növekedése április elejéig tartott, a napokban pedig már olyan időszakok is voltak, amikor többen hagyhatták el a kórházakat, mint ahányan bementek. A fertőzöttség mértéke azonban továbbra is számottevő: napi szinten még mindig több, mint 17 ezer esetet diagnosztizálnak, a járvány kezdete óta pedig mintegy 39 ezer ember hunyt el a fertőzés következtében. Az oltást eddig a nem hivatalos adatok szerint kevesebb, mint 450 ezren kapták meg.
A cseheknek szánt segélyhez hasonlóan Magyarország Ukrajna részére, vagy legalább a kárpátaljai magyarok számára is felajánlhatna vakcinát,erről megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
(Kiemelt képünk illusztráció: Egészségügyi dolgozót oltanak az oxfordi Astrazeneca koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kijevben, 2021. március 15-én. Fotó: AFP | Sergei Supinsky)
