Újfajta vérrögképződést okozhatnak a Johnson & Johnson vakcinái

Az Egyesült Államok gyógyszerügynöksége felfüggesztette a Johnson&Johnson oltóanyagának használatát az országban a vérrögképződés veszélye miatt. Sam Fazeli, a Bloomberg gyógyszerbiztonsági szakértője megválaszolta a legégetőbb kérdéseket a vakcinával kapcsolatban.

Hat nőnél alakult ki vérrögképződés a Johnson&Johnson vakcinája miatt. Mennyire nagy a baj?

Fontos, hogy minden mellékhatást figyelemmel kövessünk, főleg a védőoltások esetében, amiket alapvetően egészséges embereknek adunk. A Johnson&Johnson esetében a vérrögképződést és a vérlemezkék elvesztését nagyon ritkán tapasztaltuk, ami egy nehezen kezelhető helyzetbe hozza a gyógyszerügynökséget. Európában már láthattuk, hogy a mellékhatásként fellépő vérrögképződés nem csak az agyra, hanem a belekre is hatással van. Nem csak a halálozási arány magas – a hat amerikai esetből egy halállal végződött – hanem a vérrög után felépülő betegek állapota is kiszámíthatatlanul alakul.

Ami Európát illeti, hasonló mellékhatás lépett fel az AstraZeneca oltóanyagának használata után, ezért Nagy-Britanniában és több másik országban korlátozták, vagy felfüggesztették a használatát. Van kapcsolat a két vakcina mellékhatása között, és kockázatos lehet esetleg más vakcinák használata is?

Én is aggódtam amiatt, hogy a Johnson&Johnson, az orosz Szputnyik V és a kínai CanSino vakcina hasonlóan problémás lehet, mint az AstraZeneca oltóanyaga. Mindegyik adenovírusos technológiával váltja ki az immunválaszt a szervezetből, hogy ezzel készítse fel a koronavírus-fertőzésre. Azt már tudjuk, hogy a Johnson&Johnson oltóanyag használata kockázatos, de azt még nem sikerült felmérni, hogy hasonló mértékben kockázatos-e, mint az AstraZenecáé. Úgy gondolom, hogy a Szputnyik V – amely ugyanazt az adenovírust alkalmazza, mint a Johnson&Johnson – használata nagyobb eséllyel jelenthet hasonló kockázatot.

Az amerikai gyógyszerügynökség (FDA) 180 millió Pfizer-BioNTech-, és Moderna-vakcina használata után sem számolt be vérrögképződéses esetekről. Ezek a vakcinák mRNS-technológiával készítik fel a szervezetet a koronavírus-fertőzésre. Nagy-Britanniában 14 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcina beadása után két ilyen esetről tudunk. Ha az adenovírus okozza a mellékhatást, akkor a Novavax vakcinájával sem lesz probléma, hiszen az sem ezt a technológiát alkalmazza.

Hogyan viszonyíthatók ezek a mellékhatások más védőoltások vagy például a fogamzásgátlók mellékhatásaihoz?

Ritka mellékhatások más védőoltások esetében is előfordulhatnak, azokat azonban nem terjesztik szét ilyen tempóban az egész világon, mint most a koronavírus elleni vakcinákat. Még egyszer hangsúlyozom: ez az újfajta vérrögképződés nagyon ritka. Más, mint amelyek fogamzásgátló használata, vagy hosszú repülőutak esetén előfordulhatnak. Ezeket a vérrögképződéseket, különösen a mélyvénás trombózist egyszerű kezelni, ha idejében észreveszik. Ez a ritka vakcina okozta trombózis viszont új.

Hogyan lehet előre megállapítani, hogy veszélyes-e egy emberre nézve az adenovírusos vakcina?

Bárcsak tudnánk a választ! Ez nem a vérlemezkéken múlik, hanem a Platelet Factor-4 (PF-4) nevű fehérjére adott immunválaszon. Hogy miért adja néhány embert ezt a ritka immunválaszt, mások pedig miért nem, arra jelenleg minden tudós szeretne választ kapni, de nem tudjuk. Lehet, hogy valamiért a vírus széttöredezik, és az örökítőanyaga a PF-4-hez kapcsolódik, ez pedig kiváltja az immunválaszt. De akkor miért ennyire ritkán fordul elő? Kíváncsi vagyok, hogy akiknél ez előfordult, vajon ritka haplotípussal rendelkeznek-e, amik a fenti esetben elősegítik ezt a fajta immunválaszt.

Mekkora visszalépést jelent ez a Johnson&Johnsonnak, és a világnak a koronavírus elleni küzdelemben? Bebizonyosodhat, hogy a Johnson&Johnson vakcinája gyengébb a többinél?

Attól függ, a világ melyik részén élünk. Az Egyesült Államoknak van elég tartaléka a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináiból, hogy júliusra beoltsanak 300 millió embert. Az Európai Unió helyzete is hasonló, azonban ahhoz, hogy elérje a 445 milliós átoltottságot, szüksége lesz az AstraZeneca és a Johnson&Johnson oltóanyagaira is. A világ többi része ennél is sokkal kiszolgáltatottabb: az AstraZeneca, a Johnson&Johnson és a Szputnyik V vakcinák kulcsfontosságú részét képezik a világ többi részének vakcinaellátásában, csak úgy, mint a kínai vakcinák, amelyeknek a hatékonysága alacsonyabbnak tűnik a többinél. A világ vakcinaellátását tekintve ez egy erős visszalépés.

Mit kezdjünk a problémásnak feltüntetett vakcinákkal? Korlátozzuk a használatukat kor, vagy nem alapján?

Ez is egy lehetőség, de nem gondolom, hogy az Egyesült Államok így tesz majd. Az Európai Uniónak, Nagy-Britanniának és a világ többi részének azonban lehet, hogy vállalnia kell ezt a kockázatot.

(Kiemelt kép: MTI/AP/Johnson & Johnson)