A moldovai elnök feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki

A moldovai alkotmánybíróság engedélyezte Maia Sandu elnök számára a parlament feloszlatását, miután a törvényhozás két alkalommal sem szavazott bizalmat az általa jelölt miniszterelnöknek.

2021. április 15., 19:10

Szerző:

A moldovai alkotmánybíróság engedélyezte Maia Sandu elnök számára a parlament feloszlatását, miután a törvényhozás két alkalommal sem szavazott bizalmat az általa jelölt miniszterelnöknek – közölte csütörtökön Domnica Manole, az alkotmánybíróság elnöke az ülést követően, amelyen megvizsgálták Sandu kérelmét az előrehozott választások lehetőségére vonatkozóan. Sandu később közölte, hogy feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki – írja az MTI.

„Az alkotmánybíróság megállapította a parlament feloszlatásához szükséges feltételek meglétét" – mondta Manole. Elmondása szerint a javaslatot a bírák 3-2 arányban szavazták meg. Az ítélet lehetővé teszi az elnök számára, hogy rendelettel feloszlassa a parlamentet, és előrehozott választásokat írjon ki. A helyi törvények szerint a többségi rendszer alapján tartandó választásokat legkorábban 60 nappal, és legfeljebb három hónappal a parlament feloszlatását követően tarthatják.

Választási kampány azonban nem folytatható a jelenleg május 31-ig tartó rendkívüli állapot ideje alatt, amelyet a parlament vezetett be a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt. A rendkívüli állapot visszavonása kizárólagosan a képviselőket illeti meg, Sandu támogatóinak emiatt panaszt kell benyújtaniuk az ügyben az alkotmánybíróságnál.    

Sandu az alkotmánybíróság döntését értékelő sajtótájékoztatón közölte, hogy rendeletet ír alá a parlament feloszlatásáról, és előrehozott választások kiírásáról. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett: a lehető leghamarabb választásokat kell tartani, figyelembe véve a járványhelyzetet.

Az európai orientációjú Sandu 2020 decemberében lépett hivatalba, és azonnal a kormány lemondását és előrehozott választások megtartását követelte. Támogatóinak tiltakozása nyomán decemberben lemondott az oroszbarát Ion Chicu miniszterelnök, aki a legnagyobb parlamenti frakcióval, a 101-ből 37 képviselői mandátummal rendelkező szocialista párt (PSRM) támogatását élvezte. A képviselők azonban kétszer is elutasították Sandu miniszterelnök-jelöltjét.

A jogszabályok értelmében ebben az esetben az elnök kéréssel fordulhat az alkotmánybírósághoz a parlament határozatképtelenné nyilvánításáért és feloszlatásáért, amit Sandu meg is tett. Mindamellett a lépést csaknem az összes parlamenti párt bírálta, mindössze a Sandu által alapított Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) támogatta, amely 15 parlamenti képviselővel rendelkezik. A PAS vezetője, Igor Grosu már közölte, hogy a nyáron előrehozott választásokat kell tartani.

Az elnök bírálói szerint Sandu szándékosan javasolt a miniszterelnöki tisztségre elfogadhatatlan jelölteket, hogy kikényszerítse törvényhozás feloszlatását. Igor Dodon volt oroszbarát államfő, a szocialista párt vezetője Telegram-oldalán azt írta, hogy az alkotmánybíróság csütörtöki döntésével durva törvénysértést követett el, visszaélt jogosítványaival az elnök politikai céljainak érdekében, és semmibe vette az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásait.

Zinaida Greceanii házelnök korábban felkérte az ET főtitkárát, Marija Pejcinovic Buricot, hogy közvetítsen a moldovai parlament és Sandu között. A főtitkár válaszlevelében a „szabad és tisztességes választások útján létrejött parlamentek" feloszlatását olyan végső megoldásnak nevezte, amelyet nem szabad megfontolatlanul alkalmazni. Egyben felelősségteljes viselkedésre szólította fel a feleket, elkerülendő az alkotmányos válságot.

A Velencei Bizottság 2017-ben és 2019-ben fogalmazta meg ajánlását, miszerint nem szabad feloszlatni a parlamentet addig, amíg van egy többség, amely kész megszavazni egy új kormányt.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pesti Hírlap archív)