A magyar állam szuverén, de másé nem?!
A szuverenitásvédelminek nevezett törvény célja, hogy megakadályozza, hogy külföldiek beleavatkozzanak a magyar közügyekbe, és befolyásolják a magyar választásokat. Ehhez képest az elmúlt években többször előfordult, hogy a magyar miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár anyagilag is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit, ezzel beleavatkozva más ország közügyébe, befolyásolva annak választási eredményét.
„Magyarország sorsáról csakis a magyar emberek dönthetnek, az ország szuverenitásának védelme kiemelt jelentőségű” – mondta Varga Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője a szuveneritási törvény vitáján a parlamentben, majd hozzá tette, hogy „ismert tény, hogy 2022-ben külföldről akarták befolyásolni az országgyűlési választásokat, ezt igazolta az egységes baloldal támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is”.
Az ellenzéki pártokat napokkal ezelőtt bírságolta több száz millióval az ÁSZ, mert az ellenőrző szerv,szerint a külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek.
A szuveneritási törvény börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik kampánytámogatásként fogadnak el külföldi támogatást, ehhez képest az elmúlt években maga a miniszterelnök vagy a hozzá közel álló üzletemberek és politikusok számos alkalommal avatkoztak be külföldiként más államok kampányaiba.
Volt, hogy csak politikai segítséget nyújtottak, de sokszor arra is fény derült, hogy konkrét kampány-tanácsadással vagy egyenesen pénzzel segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit – írja a Szabad Európa.
Ukrajnában például a 2020-as helyhatósági választások előtt több magyarországi politikus buzdította arra a kárpátaljai magyarokat, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre szavazzanak. Közülük többeket évekre kitiltottak Ukrajnából, mert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szeparatizmussal és azzal vádolta meg a magyar politikusokat, hogy beavatkoztak az ukrán belügyekbe. Három évre tiltották ki Ukrajnából Tilki Attilát, a Fidesz szabolcsi országgyűlési képviselőjét, Nacsa Lőrincet, a KDNP képviselőjét és Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárát is.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. november 21., 10:24
Az ATV információ szerint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedden „biztosan benyújtja” a szuverenitási törvényt a parlamentnek. Az országgyűlés jóváhagyására váró javaslat szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék a választói akarat külföldi pénzekkel támogatott befolyásolását.
Itthon
2023. október 13., 17:00
Egy szlovák biztonsági elemző szerint közvetlen, szuverenitási kockázatot jelentett Szlovákia számára, hogy a miniszterelnökük protokollfőnöke a magyar titkosszolgálatok egyik emberével járt.
Itthon
2023. december 7., 12:40
Kedd este küldte ki előzetes jelentését az Állami Számvevőszék a 2022-es választáson közösen induló hat ellenzéki pártnak. Első körben 263 millió forintos bírsággal sújtotta őket az állami szerv. Reagáltak az ellenzéki pártok a büntetésre.
Nagy-Britanniában a 2016-os brexitnépszavazás előtt pár nappal a Daily Mailben megjelent a magyar kormány hirdetése, amelyben Orbán Viktor szólt a brit választókhoz. „A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll önök mellett az Európai Unió tagjaként” – üzente a magyar miniszterelnök. Ezzel ő volt az első uniós kormányfő, aki személyesen is beszállt a brit uniós tagságról szóló népszavazás kampányába.
A 2023-as lengyel választások után nem sokkal egy lengyel oknyomozó portál számolt be arról, hogy a PiS kampányában fontos szerep jutott a Fidesz kampány-tanácsadóinak. A cikk neveket nem említ, de azt leírja, hogy idén nyáron vonták be a magyarokat a lengyel kampányba, és komoly befolyásuk volt rá. A cikk szerint Budapestről érkezett az ötlet, hogy erősítsék fel a másik miniszterelnök-jelölt, Donald Tusk elleni negatív kampányt. A magyar javaslat az volt, hogy a migráció elleni küzdelem kerüljön a középpontba, és hogy a választásokkal egy napon tartsanak népszavazást is a migránsok kötelező betelepítésével kapcsolatban.
Egy másik lengyel lap arról számolt be, a „budapesti kormány az elmúlt években több ezer ilyen reklám sugárzását rendelte el. Ennek a fizetett klipnek a sugárzását a lengyel közönség számára vásárolták meg szeptember 28. és október 11. között, vagyis közvetlenül a parlamenti választások előtt. A második, nagyon hasonló hangvételű szpot Lengyelországot célozta meg október 10. és 24. között. Egyiküket sem jelölték meg politikai hirdetésként. A Google adatai szerint a magyar Minisztertanács rendelte”.
Szeptember végén tartott Szlovákia választásokat. Az egy dolog, hogy a kampányhajrában Szijjártó Péter Szlovákiába utazott, hogy részt vegyen a magyar párt, a Szövetség rendezvényein, ami miatt a szlovák külügy behívatta Balogh Csabát, Magyarország szlovákiai nagykövetét. A szlovák kormány ugyanis a szlovák belügyekbe való beavatkozásként értékelte a magyar miniszter fellépését (bár a magyar párt nem jutott be a törvényhozásba). De a Szabad Európa megtalálta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szlovákiában is reklámozta azt a migráció veszélyeiről szóló videót, amelyet Lengyelországra célozva hirdettek. A kampány utolsó napjaiban tehát a szlovák nézőkhöz is eljutott a magyar kormány videója.
A választások előtt hirtelen nagyobb számban jelentek meg migránsok Dél-Szlovákiában, ez pedig jól jött a populista pártoknak – köztük Orbán szövetségesének, Robert Ficónak. Fico azonnal a határok lezárását követelte, más szlovák politikusok pedig azt vetették fel, hogy a magyar hatóságok terelhették az illegális migránsokat Szlovákia felé, hogy növeljék a bevándorlásellenes pártok népszerűségét. A választásokat végül Robert Fico pártja, a Smer-SD nyerte.
2022 áprilisában tartott Franciország elnökválasztást, ahol a szélsőjobboldalinak tartott Marine Le Pen volt Emmanuel Macron legfőbb kihívója volt. Marine Le Pen 2021 októberében járt Budapesten, Orbán Viktornál, nem sokkal azelőtt, hogy megkapta a hitelt. A Financial Times szerint a magyar miniszterelnök utasította az MKB-t arra, hogy utaljon a francia politikusnak. A hiteltől függetlenül az elnökválasztást Le Pen elveszítette.
2021 végén Orbán Viktor százmillió eurót ígért a boszniai Szerb Köztársaságnak (Republika Srpska) gazdaságfejlesztés címén. A pénzre helyi cégek pályázhattak, a kiválasztottak pedig hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaptak, döntően eszközvásárlásra. A támogatásokat szétosztó alapot nagyon gyorsan felállították, nem véletlenül: 2022 őszén választásokat tartottak Bosznia-Hercegovinában.
Szlovéniában Orbán és a hozzá közeli üzletemberek pénzzel és tudásuk átadásával is segítik Janez Janšát és a Szlovén Demokrata Pártot (Slovenska Demokratska Stranka – SDS).Orbán főtanácsadója, Habony Árpád, illetve Habony üzlettársai 2017-ben kezdtek médiabevásárlásba Szlovéniában. Habonyék a Janša pártjához erősen kötődő tévét, hetilapot és internetes portálokat vettek. A vásárlásra költött pénzből közvetlenül is jutott az SDS-hez, mert az egyik kiadóban a párt tulajdonrészét vásárolták meg.
2016 végén, a Macedón választások előtt Habony Árpádhoz köthető üzleti kör vásárolt jobboldali pártmédiát, épp akkor, amikor Orbán szövetségesének helyben segítségre volt szüksége A magyarok Gruevszki pártjának médiáját segítették ki, vásároltak tévét és weblapokat, és ide is jutott Rogán ügyvédjének kölcsönéből.
A szerbiai választásokkal kapcsolatban mi is írtunk:Lázár János felült a vonatra, és a vajdasági kampányaktivistáknak tartott eligazítást a közeledő szerbiai választásokat segítve, majd miután megegyeztek abban, hogy a 2024-es magyarországi önkormányzati és európai parlamenti választáson a VMSZ viszonozza segítségét ittak egy pálinkát.
(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik a Buenos Aires-i Casa Rosada kormányzati palota közelében lévő fővárosi katedrálisban tartott vallásközi szertartásra Javier Milei új argentin elnök beiktatásának napján, 2023. december 10-én. Fotó: JUAN MABROMATA / AFP)
