Manapság az Ötödik sugárúton vagy az Étoile körül annyi magyar szót hallani, mint húsz éve a Mariahilferen. Ezért is ötvözi villámriportjában BOKOR LÁSZLÓ a hajdani és a mostani történéseket.

A német és az európai politika egyik kiemelkedő személyisége járt hétfőn néhány órára Budapesten: Wolfgang Schăuble pénzügyminiszter. A jogász-közgazdász a német egyesülést megelőző évtizedben Helmut Kohl kancellár minisztere és kiszemelt utóda volt. Schăublenek az európai egyesülési folyamatban szerzett érdemeiért díszdoktori címet adományozott a Corvinus Egyetem. A vendég ott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter társaságában vett részt vitáról Európa és a gazdasági válság kérdéseiről. Jóllehet kétszer is beszélt ebben a néhány órában, egyszer sem említette magyar kollégája, vagy a magyar kormányfő nevét, bár azzal pártja a CDU, egy pártcsaládhoz tartozik. Ezzel szemben Matolcsy ismételten „Wolfgangként” emlegette a vendéget, oly közeli viszonyt sugallva, amely aligha létezik.

A rendőrség őrizetbe vett egy floridai férfit, miután az viccből megpróbált kábítószert vásárolni egy Burger King autósbüféjében.

Zambia sem hajlandó letartóztatni George W. Bush volt amerikai elnököt, akit az Amnesty International (AI) kínzással vádol.

Miután pár hete kialakult a 16-os mezőny, péntek este megtartották a jövő évi Európa Bajnokság csoportbeosztásának sorsolását is. Írhatnánk közhelyeket halálcsoportokról, futballünnepről, de egyszerűbb lesz hátradőlve élvezni azt a három hetet, ahol nincs előre lefutott találkozó és gyakorlatilag a teljes mezőny éremesélyes.

Az iráni hadsereg bejelentette: az ország keleti részén lelőttek egy pilóta nélküli amerikai repülőgépet, egy drónt. A bejelentésről tudósító állami tévécsatorna, az Al Alam szerint a kémrepülőgépet kis károsodás érte, és azt jelenleg a hadsereg őrzi.

A magyar médiaszabályozási modellnek „elrettentő hatása van és változtatásra szorul”, de egyébként is túl széles a hatóköre. Ez áll a Nemzetközi Sajtó- és Médiafejlődési Szervezetek, köztük a Bécsben székelő Nemzetközi Sajtóintézet, a Freedom House és az Európai Újságíró Szövetség egyik tájékoztatójában. E szervezetek november közepén tájékozódtak a szomszédos Magyarország újjá szervezett médiaágazatáról. A küldöttség tapasztalatairól Karin Rogalska számolt be A nemzetközi újságíró delegáció hevesen bírálja a médiatörvényt alcímmel a Wiener Zeitung hasábjain megjelent cikkében.

Horvátországban - helyi idő szerint - reggel hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, a szavazásra jogosultaknak arról kell dönteniük a vasárnapi parlamenti választáson, milyen kormány vezesse be az országot jövőre az Európai Unióba. Közben Szlovéniában előrehozott választásokat tartanak.

Az iszlamisták, közöttük is mindenekelőtt a Muzulmán Testvérek előretörését hozták az egyiptomi választások első fordulójának szombat estig hozzáférhető, még mindig csak részleges eredményei.

Kedden feldühödött „diákok” megrohamozták Nagy-Britannia teheráni nagykövetségét. Az iráni kormány „sajnálatos eseménynek” nevezte az incidenst, majd néhány órás fogva tartás után elengedte az elkövetőket. A brit nagykövet szerint egy olyan országban, mint Irán, ilyesfajta akció nem történhet meg a kormány tudomása és jóváhagyása nélkül.

Jaroslaw Kaczynski, a legnagyobb ellenzéki párt, a radikálisan jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szerint a lengyel külügyminiszter szavai durván alkotmánysértőek. Szorgalmazza, hogy Radoslaw Sikorskit állítsák az Alkotmánybíróság elé. A baloldali pártok egyetértenek a lengyel diplomácia vezetőjének Németországban elmondott beszédével.

A zsidókkal, a zsidósággal szembeni előítéletek részben mélyen gyökereznek a német többségi társadalomban – állította meg az antiszemitizmus vizsgálatára a Bundestag által kiküldött szakértői bizottság első jelentése. Felméréseik szerint a németek 20 százalékánál tapasztalható lappangó antiszemitizmus. Annak legfontosabb hordozója a szélsőjobb, de a szélsőbaloldal egyes személyiségei is vallanak Izrael bírálataként palástolt antiszemita nézeteket. A független szakértők az igazságszolgáltatás, a rendőri szervek, a pártok, az egyházak együttműködését igényelték a helyzet javítása érdekében.

Kedden feldühödött „diákok” megrohamozták Nagy-Britannia teheráni nagykövetségét. Az iráni kormány „sajnálatos eseménynek” nevezte az incidenst, majd néhány órás fogva tartás után elengedte az elkövetőket. A brit nagykövet szerint egy olyan országban, mint Irán, ilyesfajta akció nem történhet meg a kormány tudomása és jóváhagyása nélkül.