Nagy-Britannia kontra Irán
Kedden feldühödött „diákok” megrohamozták Nagy-Britannia teheráni nagykövetségét. Az iráni kormány „sajnálatos eseménynek” nevezte az incidenst, majd néhány órás fogva tartás után elengedte az elkövetőket. A brit nagykövet szerint egy olyan országban, mint Irán, ilyesfajta akció nem történhet meg a kormány tudomása és jóváhagyása nélkül.
„Halál a britekre!” – kiáltotta az a néhány tucatnyi fiatal, akik kedden szinte ostrom alá vették Nagy-Britannia teheráni nagykövetségét. Az épületet védeni hivatott rendőrök csendesen szemlélték, amint a fiatalok behatolnak a követségre és vandál módon törni-zúzni kezdenek. Felforgatták az irodákat, betörték az ablakokat, szétszórták az iratokat, gyújtogattak, az ott szolgáló diplomatákat szabályos üldözésbe vették. Megrongálták a bútorokat, a falakra függesztett angol koronás fők festményeit felvágták, széthasították. Angol – és a biztonság kedvéért amerikai és izraeli zászlókat – égettek.
Haragjukat állítólag az váltotta ki, hogy Iránra egyre súlyosabb szankciókat vet ki az EU és a nemzetközi közösség a most már a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által is bizonyított atombomba-előállítási programjuk miatt.
Dominick Chilcott, nemrég kinevezett brit nagykövet szerint a követség elleni támadás „jól szervezett volt. Irán nem az a fajta ország, ahol spontán tüntetések alakulnak ki, amelyeket egy nagykövetség elleni támadás követ. Ilyen akció csakis a kormány tudtával és jóváhagyásával történhet.” „Ezt igazolja az a tény is, hogy az iráni biztonsági erők lassan és sokára reagáltak” – állítja William Hague, brit külügyminiszter.
„Az egyik munkatársunk elbújt és elbarikádozta magát – meséli Chilcott -, de a csőcselék 45 percen keresztül verte az ajtót, betörte az ablakokat, mert tudták, hogy ott van. Végül az ajtó megadta magát. Félelmetes élmény lehetett. Hat másik munkatársunkat átvonszolták egy másik épületbe, ahol igencsak durván bántak velük.” Chilcott nagykövet a felső emeleten bújt el és onnan hallotta az alsó szintekről érkező tombolás zaját. A vandálok mindent felforgattak, a falakon függő, felbecsülhetetlen értékű festményeket, királyok és királynők portréit összekaszabolták, a bútorokat felhasították, az iratokat szétszórták. A konzuli irodát felgyújtották, aminek a füstje felért egészen a harmadik emeletig, ami végül őt is kikényszerítette búvóhelyéről. Mire a nagykövet és személyzete kiszabadult az épületből, a vandálok a rezidencia felé vették az irányt és a Teherán belvárosában álló, 135 éves műemléknek számító, faépületét teljesen szétrombolták.
William Hague, brit külügyminiszter úgy véli, hogy az akciót az iráni rezsim által támogatott Baszidzs militáns csoport hajtotta végre. Hague elrendelte az iráni nagykövetség teljes kiürítését és bezárását. A londoni iráni nagykövetség 26 fős személyzetét pedig 48 órás hatállyal kiutasították a szigetországból.
A teheráni egyetemen a pénteki ima alatt azt skandálta a tömeg: „Halál a britekre!”, miután a keményvonalas iráni vallási vezető, Ahmad Khatami megfenyegette az EU-t és az ENSZ-t, hogy ne merjenek London mellé állni. „Egy Irán elleni nyilatkozat olyan, mintha valaki a kútba esne, miközben Nagy-Britannia szétrohadt kötele tartaná” – mondta az iráni pap. A szigetország EU-s partnereit is figyelmeztette: „Ha van bennük egy csöpp bölcsesség, nem kötik magukat Nagy-Britannia rothadt köteléhez”.
Németország, Franciaország és Hollandia konzultációra hívta vissza a saját teheráni nagyköveteit, Norvégia pedig elővigyázatossági okokból bezárta a teheráni nagykövetségét.
Az USA, az EU és az ENSZ Biztonsági tanácsa a legélesebb hangon ítélte el a brit nagykövetség elleni támadást.
Pénteken az iráni légitársaság gépével hazaérkezett a Nagy-Britanniából kiutasított iráni diplomáciai testület. Tömegek várták őket virágcsokrokkal és hősként ünnepelve, mialatt – talán már mondani sem kell – azt skandálták: „Halál a britekre!”. Az iráni diplomaták végül a teheráni repülőtér hátsó kijáratán távoztak.
