Ez történik a pápa halála után
Szigorú hagyományok övezik a mindenkori pápa halálának megállapítását, a gyászidőszakot, a temetést és az új pápa választásának módját.
A Vatikán közleményben tudatta, hogy Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A közlemény kitér arra, hogy 2024 áprilisában a néhai Ferenc pápa jóváhagyta a pápai temetési szertartások liturgikus könyvének frissített kiadását, amely a még be nem jelentett gyászmisét fogja irányítani.
Így változik a pápai temetés rendje
Az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis második kiadása számos új elemet vezet be, többek között azt, hogy miként kell kezelni a pápa földi maradványait a halála után.
A halál megállapítása a kápolnában történik, nem pedig abban a szobában, ahol meghalt, és a testét azonnal a koporsóba helyezik.
Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint a néhai Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartás egyszerűsödjön, és az egyház Krisztus feltámadt testébe vetett hitének kifejezésére összpontosítson.
„A megújított rítus még inkább hangsúlyozni kívánja, hogy a római pápa temetése Krisztus pásztorának és tanítványának temetése, nem pedig e világ hatalmas személyének – mondta Ravelli érsek.
A hagyomány szerint az egyház részéről a camerlengo – magyarul a bíboros kamarás – egy szertartás keretében megállapítja, majd bejelenti, hogy a pápa meghalt. A szentszék vagyonának kezelője, azaz kamarása jelenleg Kevin Joseph Farell, egy ír püspök, így Ferenc pápa halálhírét ő erősítette meg a világ számára.
Ez úgy történik, hogy Farell bíboros kamarás jelképesen meglátogatja a pápát és háromszor hangosan kimondja az egyházfő nevét, azért, hogy megpróbálja felébreszteni.
Amint az az Index összefoglalójából kiderül, miután a camerlengo meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, a pápa halála utáni protokoll életbe lép. A kamarás bíboros először is megsemmisíti a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendeli a pápai lakosztályok lezárását.
Farell püspök ezután tájékoztatja a bíborosi kollégiumot – a Katolikus Egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét –, hogy a pápa meghalt. Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelenti a halálhírt a világnak is.
Ferenc pápa halála után kezdődik a gyászidőszak
A pápa halála automatikusan 9 napos gyászperiódust indít el a Római Katolikus Egyházban, és ezzel egy időben Olaszország is nemzeti gyászidőszakot rendel el. Ez az úgynevezett Novendiale, amely egyébként eredetileg egy ókori római, pogány szokás volt. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakába lép. A sede vacante idején az egyház irányítását átmenetileg a bíborosi kollégium látja el – bár az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak fontos döntéseket.
Az egyházfő holttestét a temetés előtt a Szent Péter-bazilikában helyezik közszemlére, ahova az elkövetkezendő napokban hívek százezrei, köztük a világ vezetői látogatnak el azért, hogy leróják kegyeletüket.
Ferenc pápát – kérésének megfelelően – egy nyitott koporsóban helyezik majd el a Szent Péter-bazilikában. Miközben a pápa a Szent Péter-bazilikában „nyugszik”, itt, és az egész katolikus világban is naponta gyászmiséket tartanak. A pápát 6-7 nap után szokás eltemetni.
Az új pápa választásának rendje
A pápa temetése után két-három héttel a Bíborosi Kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában, az úgynevezett konklávéra, vagyis a pápaválasztás folyamatára.
A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a Római Katolikus Egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be. A bíborosok közül csak néhányan kommunikálhatnak a médiával, azt is csak a konklávé beleegyezésével.
A konklávén nem a teljes 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a résztvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak.
Egy nap akár négy forduló is lehet. A lap emlékezetet, a Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.
Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik. Egy másik kályhában eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. A fekete füst azt jelenti, hogy a konklávé nem választott új pápát, a fehér füst azt jelenti, hogy igen.
Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a Bíborosi Kollégium egy képviselője jelenti be hivatalosan. A Szentszék küldöttje latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz, amely így hangzik: „Habemus papam” – azaz „van pápánk”.
Ezután az új pápa, miután választott egy pápai nevet (általában egy katolikus szent vagy egy előd tiszteletére), és felöltötte a fehér reverendát, kilép az erkélyre, hogy elmondja első beszédét a nyilvánosságnak. És ezzel a katolikus egyháznak új vezetője van.
(Kiemelt képünk: A képen a Szent Péter tér központi loggiája Ferenc pápa halála után a Vatikánban 2025. április 21-én. Fotó: Alberto PIZZOLI / AFP)
