Magyarország elnyomja a szabad véleménynyilvánítást
A magyar médiaszabályozási modellnek „elrettentő hatása van és változtatásra szorul”, de egyébként is túl széles a hatóköre. Ez áll a Nemzetközi Sajtó- és Médiafejlődési Szervezetek, köztük a Bécsben székelő Nemzetközi Sajtóintézet, a Freedom House és az Európai Újságíró Szövetség egyik tájékoztatójában. E szervezetek november közepén tájékozódtak a szomszédos Magyarország újjá szervezett médiaágazatáról. A küldöttség tapasztalatairól Karin Rogalska számolt be A nemzetközi újságíró delegáció hevesen bírálja a médiatörvényt alcímmel a Wiener Zeitung hasábjain megjelent cikkében.
Magyarországon korlátozzák a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó jogot – véli Aidan White delegációvezető, a brit Intézet a Média Sokoldalúságáért munkatársa. Számára mindenekelőtt az ágazatban megfigyelhető „fokozatosan romló keretfeltételek” és a „kollégák között hiányzó szolidaritás” jelenti a problémát.
Az év első félévében a magyar soros EU-elnökséget beárnyékolták az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt végbement média-törvényalkotás miatti nemzetköz összetűzések. Budapesten a parlament röviddel az év kezdete előtt egyidejűleg elfogadta az audiovizuális médiaszolgáltatások EU-s irányelveire vonatkozó előírásokat (AVMD-irányelvek) és az új médiatörvényt. Magyarországnak Brüsszel nyomására az AVMD-Irányelvekhez igazodó javításokat kellett végrehajtania. Ennek jegyében törölték a médiaalkotmányból azt a fejezetet, amely szerint kifejezetten büntetni kell az úgynevezett „gyűlöletbeszédet”. Az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete is bírálta Magyarországot. A bírálatok újra és újra az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH) és az új Médiatanácsra vonatkoztak.
A kilencfős testületbe kizárólag a kormányzó Fidesz képviselői kerültek be. Továbbá túl széles jogköre van a médiahatóságnak. Ennek következtében szaftos pénzbüntetéssel sújtható a sajtóban és a rádióadásokban megjelenő „kiegyensúlyozatlan tudósítás”
800 000 eurós büntetés az RTL-nek
Legutóbb az RTL Klub nevű magán TV-adóval kapcsolatos vita keltett feltűnést. Májusban az RTL Klub állítólag megsértette az ifjúság védelmére vonatkozó előírásokat, és ezért először kb. 500 000 eurós büntetést kapott, amelyet időközben már kb. 800 000 euróra emeltek fel.
Márciusban a parlament számos kiegészítő rendelkezést fogadott el a médiatörvény és a médiaalkotmány vitatott előírásaihoz. Az úgynevezett „nem hivatalos médiumok”, pl. a blogok, amelyek közül már korábban sem mindegyik volt köteles kiegyensúlyozottan tudósítani, ma már teljes egészében mentesülnek a kiegyensúlyozott tudósítás kötelezettsége alól, és ezentúl – eltérően a korábbi tervektől - regisztráltatniuk sem kell magukat. Azokkal a médiumokkal szemben, amelyeknek a székhelye külföldön van, a médiafelügyelet nem szabhat ki pénzbüntetést, akkor sem, ha csak azért van külföldi székhelyük, hogy így kerüljék meg a magyar előírásokat. Júliusban tovább szigorították a médiatörvényt. A jövőben a magán TV-társaságok és rádióadók nem pályázhatnak frekvenciára, ha adósságuk van a NMHH-nál. Ez lehet valamilyen díj vagy akár büntetés is.
Aidan White szerint azonban továbbra is jogos a magyar médiára vonatkozó törvényalkotással kapcsolatos bírálat. Rendkívüli módon korlátozták a médiahatóság és a médiatanács határozatainak jogi felülvizsgálatát. Emellett a működési engedélyek kiadására vonatkozó előírások következtében jelentősen sérül a média sokszínűségének és sokoldalúságának az elősegítése, amelyre európai és nemzetközi szerződések kötelezik Magyarországot. Kérdéses, hogy a közszolgálati médiumoknak elegendő kapacitásuk van-e arra, hogy közjóként garantálhassák a plurális, sokszínű és fontos információkat. White egy dolgot értékelt pozitívan. Ez pedig az, hogy „lényegi párbeszéd kezdődött az újságírás Európa demokratikus életében játszott szerepéről”.
Wiener Zeitung, 2011.11.28.Fordította: dr. Gonda László
További érdekességeket olvashat a
Szevusz Ausztriaoldalán!
