A kétezres évek elején, közepén az a szóbeszéd járta Pekingben, hogy a pártközpontban tanácskozásokat tartanak, amelyeken a nyugati demokratikus szisztémákat tanulmányozzák. Találgatásokkal, reménykedésekkel teli időszak volt. Aztán garmadával jöttek s jönnek a reformok, strukturálisak is, átfogóak is, nemcsak a gazdaságban, hanem az élet minden területén, de a nyugati szisztémák tanulmányozása kevéssé érződik. Vagy nagyon is...

A mértékadó lengyel sajtó teljes egésze kiemelt figyelmet szentelt Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának. Már az azt megelőző tüntetés képei is szinte minden lapban megjelentek, a köztévé összes híradója is részletesen beszámolt a demonstrációról, és sorra jelentek meg a kommentárok, beleértve azon cikkek sorát, amely a magyar lapok véleményeit is idézték az orosz elnök látogatásának jelentőségéről.

A mértékadó lengyel sajtó teljes egésze kiemelt figyelmet szentelt Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának. Már az azt megelőző tüntetés képei is szinte minden lapban megjelentek, a köztévé összes híradója is részletesen beszámolt a demonstrációról, és sorra jelentek meg a kommentárok, beleértve azon cikkek sorát, amely a magyar lapok véleményeit is idézték az orosz elnök látogatásának jelentőségéről.

A német közszolgálati rádió szerint Orbán gyengíti az EU-t azzal, hogy ápolja a kapcsolatait Moszkvával és az ukrajnai háború kellős közepén platformot kínál Putyinnak. Két héttel ezelőtt Merkel nem sokat ért el Budapesten. A Deutsche Welle úgy látja: vitatható, ha valaki a jelenlegi geopolitikai helyzetben fogadja az orosz elnököt.

Nem valószínű, hogy a hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate tudott volna Gömöri György szerepéről az 1956-os magyar forradalomban – ha tudták volna, vagy nem adnak vízumot, vagy erdélyi látogatásai során nagyon szigorúan figyelik. Így viszont 1977 nyarán mint a cambridge-i egyetem tanára, a British Council ösztöndíjasa kutatóutat tehetett Erdélybe.

Tulajdonképpen mikor lesz német az olyan ember, akinek felmenői más országban születtek? A kérdést a bevándorlók második és harmadik nemzedékének képviselői tették fel, s meg is válaszolták: „Mi is a német néphez tartozunk, és megfelelő képviseletet igénylünk.”

Magyarország mérlegeli, hogy katonailag részt vesz az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni fellépésben – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden az MTI-nek telefonon nyilatkozva, miután részt vett a közép-lengyelországi Łódźban rendezett VIII. Európa–Ukrajna Fórum egyik panelbeszélgetésén.

A Gazeta Wyborczában Michal Kokot készített interjút Merkel budapesti látogatása elé Balog Zoltán miniszterrel, aki kifejtette, hogy „nincs választásunk, együtt kell működnünk Oroszországgal”. Balog egy szuperminisztérium élén áll, és Orbán legközelebbi munkatársainak egyike – írja a Gazeta. Az Onet.pl Szijjártó Pétert idézi.

Magyarországi látogatásán az orosz elnök tárgyalni fog a kétoldalú gázszerződésről, amelyet vagy meghosszabbítanak, vagy új szerződéssel váltanak fel – tájékoztatott hétfőn az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

Tulajdonképpen mikor lesz német az olyan ember akinek felmenői más országban születtek? A kérdést a bevándorlók második és harmadik nemzedékének képviselői tették fel és meg is válaszolták: „Mi is a német néphez tartozunk -s megfelelő képviseletet igénylünk.”

– Senki sem akar háborút. Putyin sem akar háborút. Ő csak el akarja foglalni Ukrajnát, aztán Észtországot és Lettországot. Ezért kell egyértelmű jelet kapnia arról, hogy Ukrajnát háború nélkül nem foglalhatja el – mondta Adam Michnik nemzetközi hírű lengyel publicista, a Gazeta Wyborcza alapító főszerkesztője Lódzban, a 8. Európa-Ukrajna Fórumon.

– Senki sem akar háborút. Putyin sem akar háborút. Ő csak el akarja foglalni Ukrajnát, aztán Észtországot és Lettországot. Ezért kell egyértelmű jelet kapnia arról, hogy Ukrajnát háború nélkül nem foglalhatja el – mondta Adam Michnik nemzetközi hírű lengyel publicista, a Gazeta Wyborcza alapító főszerkesztője Lódzban, a 8. Európa-Ukrajna Fórumon.

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

Megint szemben találjuk magunkat a kettős mérce újabb, akár klasszikusnak is mondható esetével. Oldalakat töltenek meg az Iszlám Állam (IS) nyakelmetszéseiről szóló hírek, siratjuk a donyecki ukránokat és oroszokat, s közben apró betűs tudósítások jelennek meg arról, hogy az Északkelet-Nigériában tevékenykedő Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet emberek ezreit rabolja el, öli meg nap mint nap. Újabban nemcsak odahaza, hanem a környező országokban is. Ugyanolyan kalifátusról álmodik, mint az IS, és módszereit tekintve – lefejezések – sem marad el mögötte. Sőt. De ki figyel oda? Afrika messze van.