„Nincs választásunk, együtt kell működni Oroszországgal”

A lengyel újságíró kérdésére, hogy Oroszország tekintetében lehet-e közös politikáról beszélni a visegrádi csoport államaiban, Balog azt feleli, hogy Lengyelország álláspontja más, mint a többi visegrádi tagé, a magyar állásponthoz orosz ügyben közelebb áll a cseh és a szlovák nézet. „Ugyanakkor támogattuk az Oroszország elleni szankciókat, még akkor is, ha nem találjuk jónak azokat, mert nekünk, magyaroknak csakúgy, mint az egész EU-nak, ezek a szankciók sokkal többet ártanak, mint Oroszországnak.”

– Európának közös álláspontot kell kialakítania, legfontosabb feladatunk az orosz agresszió megfékezése. De azt nem lehet, hogy arról, mi történik Ukrajnában, csak Moszkva vagy csak Washington döntsön. Létezik a veszély, hogy mások fognak helyettünk dönteni olyan kérdésekben például, mint az emberi jogok tiszteletben tartása vagy a mi gazdaságpolitikánk. Ez nem fordulhat elő.

A magyarok mégis növelik az Oroszországtól való függőséget, támogatják az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat gázvezetéket, a Roszatommal atomerőművet építtetnek – veti fel Michal Kokot.

– Ez azért történt így, mert az unió nem dolgozott ki egy teljesen közös energiapolitikát. Amikor Európában még béke volt, lehetett volna egy alternatív gázvezetéket tervezni, ezt azonban elhanyagolták, és ma Magyarország 100 százalékban függ energetikailag Oroszországtól. A mi atomerőművünk kibővítése csak és kizárólag az oroszok által lehetséges, mert azt ők építették.

De nemsokára Budapestre érkezik Vlagyimir Putyin, aki az Európai Unióban persona non grata – mondja Kokot.

„Nem mi vagyunk az egyetlen ország, amely őt vendégül látja, nemrégiben Bécsben volt, ezt a látogatást még a Krím elfoglalása előtt rögzítettük, ugyanezen az alapon jön hozzánk Merkel, és a magyar kormány képviselői pedig Porosenko elnökhöz mennek. Megpróbáljuk minden országgal fenntartani a párbeszédet, és Oroszországgal szembeni politikánk nem csak tőlünk függ” – mondja a magyar miniszter.

– A magyar kormány szerint a kormányellenes tüntetéseket a Nyugat finanszírozza. A hatalommal szemben kritikus emberjogi szervezeteknek Magyarországon gondjaik vannak, az a veszély fenyegeti őket, hogy be is kell zárniuk; mindez a másolata annak, ami Oroszországban folyik – veti közbe a lap.

„Ha valaki azt állítja, hogy Magyarország nem demokratikus állam, akkor először bizonyítsa ezt be. Legalább kétszer átvilágított minket az EU, és ott, ahol az uniós intézmények eltérést láttak, azokat mi korrigáltuk. Magyarország demokratikus jogállam, és ez nem is lehet másként. Az országban ötvenezer kormányon kívüli szervezet van, azokkal, amelyekről ön beszél, az igazságszolgáltatás foglalkozik. A bíróságok pedig nálunk függetlenek, és ha tisztázó ítéletek születnek, akkor bocsánatot kell kérjünk ezektől az intézményektől.

Természetesen a legcsekélyebb kétségem sincs, hogy ezen szervezetek egy része támogatja a kormányellenes demonstrációkat és elkötelezte magát a politikai harcban. Pénzt kapnak az EU-tól vagy a norvég alaptól, és ebből később megafonokat vásárolnak. Politikailag ez nekünk kellemetlen, de nincs mit tenni – ilyenek a demokrácia szabályai. Inkább Norvégia tegye fel magának a kérdést, hogy tényleg pénzelni akarja-e ezeket az embereket” – fejezte be Balog Zoltán.

Az Onet.pl Szijjártó Péter külügyminiszter AP-nek adott interjújából kiemelte, hogy mivel Magyarország az Oroszországtól kapott gáztól függ, „nem engedheti meg magának a párbeszéd hiányát a Kremllel”.

A magyar diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy nincs alternatíva az orosz gázzal szemben, amire hatással van a Nabucco és a Déli Áramlat építésének leállítása, s ennek következtében „az egyetlen mód Magyarország energetikai biztonságának garantálására az Oroszországgal való tárgyalás. Szeretnénk más lehetőséget is, de nincs. Ezt a tényt mindenkinek el kell fogadnia” – nyilatkozta.

Emlékeztetett arra, hogy az ország gázszükségletének 85 százalékát Oroszország elégíti ki, ezt a megállapodást 1996-ban kötötték, és az idén lejár, ráadásul a magyar ipar erősen függ a gáztól. Szijjártó szerint ennek dacára Budapest támogatni fogja a Moszkva elleni uniós szankciókat – noha Magyarország ezzel kapcsolatos vesztesége 750 millió dollár. Biztosított mindenkit, hogy Orbán Viktor kormánya kiáll Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartása mellett, ahol mintegy 150 ezer magyar nemzetiségű is él.