Minden komoly lengyel lap és hírportál részletesen beszámolt a magyar kormányfő évértékelőjéről. Az onet.pl azt emelte ki, hogy Orbán megint az illiberalizmus mellett tette le voksát, a Gazeta Wborcza szerint beszédében Európa sikertelenségét jósolta, a Rzeczpospolita című jobboldali lap azt írta, a beszéd tele volt optimizmussal és meggyőzte hallgatóságát politikája helyességéről.

Iszlamista merényletek veszélyére figyelmeztetett vasárnap a német belügyminisztérium, miután Brémában terrorellenes akciót hajtott végre a rendőrség.

A péntek este meggyilkolt ellenzéki politikus és párttársai eredetileg mára terveztek volna egy tüntetést az ukrajnai háború és Putyinák gazdaságpolitikája ellen, de a tragédiát követően a sokak által politikai gyilkosságnak tartott merénylet elleni tüntetéssé alakult a rendezvény.

Javarészt rablott volt a náci arany, mint azt a független svájci vizsgálóbizottság utóbb megállapította, hiszen részben Európa – túlnyomórészt zsidó – polgáraitól, részben az elfoglalt, megszállt országok bankjaiból származott. Aranyat értek a rablott drágakövek, műtárgyak is, ám a többmilliárdos kincs jelentős része a háború befejeztével eltűnt; máig kutatnak utána. Igaz, jól értesült kincskeresőknek, nemkülönben az NDK titkosszolgáinak sikerült egyet s mást megtalálniuk.

A lengyel főváros óvárosának főterén a lengyel ateisták főpatronjára, Kazimierz Lyszczynskire emlékező ünnepség díszvendége a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap főszerkesztője, Gerard Briard lesz.

Nem volt könnyű a törvény előkészítése, viták előzték meg elfogadását. Az új iszlám törvény, amely az 1912-ben a Monarchiában elfogadott és egészen 2015 februárjáig érvényes törvényt váltja fel, most a jelen igényeihez igazodva szabályozza az Ausztriában élő iszlám hitűek jogait és kötelességeit.

Koszovó hét éve kiáltotta ki függetlenségét, ám örömre azóta is alig van okuk polgárainak: szegény az ország, a gazdaság nem működik, az albán–szerb ellentétek sem csitultak. Az utóbbi időben pedig egyre tömegesebb méreteket ölt az illegális kivándorlás.

A világ legkülönlegesebb sorsú antifasiszta ellenállójának méltó emlékhelye lehetne jó barátja szülővárosa, Pápa. Így vélekedik Cserépfalvi-Galligan Katalin, aki a kutatók közül először bukkant rá azokra az aktákra, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Albert Göring, a Harmadik Birodalom marsalljának öccse elévülhetetlen érdemeket szerzett az üldözöttek mentésében. A „jó Göring” különös története majd fél évszázaddal halála után újból és újból helyet követel magának újságok hasábjain, könyvekben, filmeken, egyre több részlettel gazdagodik. Sajátos mozgalom bontakozott ki annak érdekében, hogy az izraeli Jad Vasem intézet ismerje el a világ igazának.

Miközben a mértékadó lengyel sajtó egy szót sem szólt a Kaczynski-hívek döntéséről, hogy visszamondták az un. IV. Nagy Utazást Magyarországra – igaz, az eddigi hármat se nagyon propagálták, csak a Gazeta Polska – most a magyar ügyek kiváló ismerője, Wojciech Maziarski kommentálta a kialakult helyzetet – meglehetősen szatirikusan.

Sietni kell az , mert a párizsi D’Orsay kincsei a szokottnál rövidebb ideig, mindössze május 3-ig tekinthetők meg. A másik, János főherceg udvari festőinek képeiből most megnyílt kiállítás május végéig nyitva van. A Természet szépsége című tárlat ugyancsak sok örömet tartogat.

Megölték Borisz Nyemcov vezető orosz ellenzéki politikust és parlamenti képviselőt, helyi idő szerint szombatra virradóra Moszkva központjában lőtték le – közölte a helyi rendőrség. A meggyilkolt politikus Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legkeményebb bírálója volt.

Kérdés, kiderül-e valaha, vajon Rakhat Alijev, Kazahsztán volt bécsi nagykövete, a kazah diktátor Nurszultan Nazarbajev veje valóban öngyilkos lett-e, avagy nem kevés ellenségeinek egyike eltette láb alól. Nem mintha ez egyszerű feladat lett volna, hiszen a volt diplomatát tavaly két kazah bankár meggyilkolásának vádjával letartóztatták, s azóta a bécsi (josefstadati) börtön egészségügyi részlegében egy magánzárka lakója volt.

Miközben a mértékadó lengyel sajtó egy szót sem szólt a Kaczynski-hívek döntéséről, hogy visszamondták az un. IV. Nagy Utazást Magyarországra – igaz, az eddigi hármat se nagyon propagálták, csak a Gazeta Polska – most a magyar ügyek kiváló ismerője, Wojciech Maziarski kommentálta a kialakult helyzetet – meglehetősen szatirikusan.